Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)
mellőzésével kellene meghosszabbíttatni. E célból a testület felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, amelynek megszerkesztését az országgyűlési képviselők önként vállalják. 49 A feliratban 50 a képviselők arra emlékeztetnek, hogy 1870-ben két nyilvános árverés is sikertelennek bizonyult, s így a város a minisztériumtól akkor alku révén, „szabad kézből" évi fix összegért kapta meg a bérletre jogot. Kijelentik, hogy Miskolc újra kész a jogot kibérelni, de az eltelt három esztendő alatt megromlott anyagi helyzete és a nyilvános árveréseknek igazából csak az állam számára kifizetődő volta miatt megintcsak alku útján. A gyűlés levélben kéri fel a megfogalmazókat, hogy a kérvényt a címzettnek személyesen nyújtsák be, befolyásukkal támogassák és a benne foglaltak érvényre juttatását segítsék elő. 51 A Pénzügyminisztériumtól azonban az országos képviselők közbenjárása ellenére sem érkezik kellő időben válasz ahhoz, hogy a közgyűlés ne legyen kénytelen képviseltetni magát a jog tulajdonosa által már kiírt nyilvános árverésen. A kisebb korcsmáltatási jog haszonbérletéhez ragaszkodó város küldöttsége a legnagyobb összeget ígérve el is nyeri azt. így aztán, ha más módon is, mint azt eredetileg eltervezte, ismét Miskolc városáé lett három évre a kisebb korcsmáitatás jogbérlete. Az uradalomtól való függetlenedés érdekében a többi között a tagosításért is harcolt a képviselőtestület. Mielőbbi lezárása a birtokkal rendelkező lakosok, s különösen a város gazdasági érdeke is volt, hiszen abban az esetben a közgyűlés határozata szerint a Miskolc jutalékául járó szántóföldek, rétek és legelők egy helyen egyesültek volna. Ezért az 1873. január 13-án összeült képviselők a tagosítás mihamarabbi befejezésének szorgalmazására, illetve a Pénzügyminisztériumnál kérvény benyújtására küldöttséget bíznak meg. A levélben a minisztertől a tagosítás mielőbbi befejezését, illetve a tagosításból kifolyólag az alperes földesúrral, a koronauradalommal megkötött egyezségi pontok jóváhagyását kérik. Ezzel egyidejűleg írásban kérik fel a parlamenti képviselőket, hogy a Pesten megjelenő társasághoz csatlakozzanak és a pénzügyminiszternél értékes befolyásukkal segítsék az ügy elővitelét. 52 Az egy hónappal később tartott közgyűlés előtt olvassák fel a küldöttség jelentését, amiből kiderül, hogy a két országos képviselő segítsége révén a folyamodványt a küldöttségek nemcsak hogy alkalma nyílott személyesen a « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 2. köt. 26. jkv. sz. so B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/c. 1. dob. 26/1873. alapsz. 51 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601 /c. 1. dob. 26/1873. alapsz. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/c. 1. dob. 1/1873.
