Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Richvalszki Éva: A polgári lakáskultúra jellemzői Miskolcon a XIX. század második felében
szonyának szobájában tölgyfa bútorok voltak 20 , Bató Eszter bútorai pedig cseresznyefából készültek 21 . A tölgyfa és a cseresznyefa mellett a diófa volt kedvelt bútoralapanyag. 22 A pihenőbútorok közül a kanapé fordult elő a legtöbbször a testamentumokban. Ez egy támlás, karfás ülésre és fekvésre egyaránt használt bútor, amely általában kárpitozott, de lehet pl. bőrborítású is. Egy másik pihenésre szolgáló bútordarab a dívány, másnéven pamlag vagy kerevet. Bató Eszternek egy fakeretű, virágos kartonszövetű, biedermeier stílusú díványa volt. Némcova is látott díványt háziasszonyánál. A kanapé és a dívány átvezet a fekvőalkalmatosságoktól az ülőbútorokig. Ezeket két csoportra lehet osztani: a sima székekre és a karosszékekre. Az utóbbit nemcsak kárpit, hanem bőr is boríthatta. A „karos székeket" inkább a szalonban helyezték el. Sima székeket találhatunk a szalonban, a hálószobában és az ebédlőben. A hirdetésekben olvasható a „tömören hajlított nádszékek" valószínűleg kerti bútorok voltak. A vizsgált iratok alapján úgy tűnik, hogy sok szék volt a lakásokban 23 : pl. özv. Veresmarty Istvánné végrendeletében hat szék szerepel, Bató Eszter szobájában hat kisebb szék és két karosszék, Tornallyai József testamentumában pedig hat „bőrös karszék". A székek rendszerint asztalok köré szerveződtek. Az asztaloknak számtalan formája létezett: kisebb és nagyobb asztalok, kerek, ovális, szögletes, hoszszúkás alakúak. A rendeltetés szempontjából megkülönböztethetünk „iró-, ebédlő-, salon-, thea-, kártya- és toilette-asztalokat". 24 A lakás majdnem minden helyiségében előfordultak: az ebédlőben a hatalmas étkezőasztal, a szalonban a nagyobb asztal mellett, mely köré a legtöbb ülőhelyet helyezték el, kisebb asztalok, a hálószobában a háziasszony toalettasztala, a férfiszobában az íróasztal és a kártyaasztal stb. Anyaguk a többi bútorhoz hasonlóan keményfa volt. A végrendeletekben csak kisebb asztalokat említenek, „asztalka", ill. „kis poliruzott asztal" néven. Megjelenik az „iró szekrény" is: Zinzifa János ügyvéd a következőket írta végrendeletében: „az irószekrényben található minden iratok", Mocsáry András testamentumában ez olvasható: „úgy szinte iró szekrényem, s rejtek fiókjában egy kis gyöngy-erszényben levő ezüst bel-és külföldi pénzeim". Az írószekrény összeköt két bútortípust, az asztalokat és a tárolóbútorokat, mivel mindkét funkciónak meg tudott felelni. így egy20 NËMCOVA, B. 1851.14. p. 21 Reggeli Hírlap, 1931. V. 31. 22 vö. PFLIEGLER J. F. 1996. 74-75. pp. 23 Ez újdonság a 18. századhoz képest, vö. FÜGEDI M. 1991. 172. p. 24 Borsodmegyei Lapok 1890/24.sz.
