Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében

egyház törvénytelen gyakorlatának megszüntetését követelte, a mégis előforduló esetekre az 1647/14. tc.-et

9 alkalmazva törvényszék felállítását, a papok beidézését és megbüntetését helyezett kilátásba. Kimondták továbbá, hogy az egyházi magatartást keményen megbélyegző megyei határozatot nemcsak - haladéktalan intézkedést kérve - az uralkodónak és az illetékes megyéspüspököknek küldik meg, hanem pártolást és együttműködést kérve valamennyi vármegyének is.

10 Ezen a ponton érdemes felvenni a vegyes házassági ügyek Borsod megyei eseménytörténetének fonalát is. A protestáns ellenzékiség tradícióit hordozó, viszont ekkorra már a polgári jogegyenlőség programját magáévá tevő helyi közvéleményben ugyan termékeny talajra hullottak a pesti határozatnak a „törvénytelenségek törvényes megbosszulását"

11 szorgalmazó érvei, az első állásfoglalások nem pusztán annak hatására, hanem azzal párhuzamosan fogalmazódtak meg. (Megjegyezzük, 1840 elején a vármegye sokkal precízebben hajtotta végre a helytartótanács megszokott utasításait is, melyek valamely megyei lakos áttérési szándékának kinyomozására vonatkoztak. A boldvai Honth Zsuzsanna esetében például májusban a megyei küldöttség arról referált, hogy „a római katolikus hitnek végképpeni elhagyása eránt továbbra is változhatatlanul eltökéllett szándékát előttünk újabban is nyilvánítá", s reformátusnak áttérni „csupán lelki meggyőződésénél fogva" szeretne.

12

) A vármegye augusztus 18-i közgyűlésén már elhangzott, hogy az egyik miskolci templomban „valamely kihirdetés történt", mire a jelen lévő Thassy Miklós plébános elmondta, hogy Pyrker László egri érseknek az említett püspökkari pásztorlevelet helyben kihirdető határozatát ismertette. (Ld. 1. sz. dokumentum.) A közgyűlés az 1791/26. tc.-be ütközőnek, valamint a társadalmi nyugalom felforgatásának minősítette az érseki levelet és az ügy kivizsgálására utasított. Az ősszel esedékes újabb „évnegyedes" közgyűlésen a kiküldött választmány be is mutatta jelentését,

13 melynek megvitatása nyomán 1840. november 9-én a pesti végzéssel sokban összecsengő felirat szöve9 A törvény valóban pontosan tartalmazta a „népet a vallás szabad gyakorlásában gátoló [...] egyháziak és világiak" megbüntetésének módját és mértékét. MT. 1608-1657. 436439. p. 10 KLÖM VII. 650-653. p. n B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/e. ad 223/1841. sz. 12 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/e. 1875/1840., 2943/1840. sz. Hasonló ügyekre: B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501 /e. 2056/1841., 3242/1841. sz. stb. 13 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/e. 137. köt. (1840) 3637. sz.