Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében

gének elfogadása mellett döntöttek. (Ld. 2. sz. dokumentum.) A határozat nem lehetett ugyanakkor egyszerű átvétele a Kossuth közreműködésével született, említett pesti határozatnak, annak ugyanis csak a híre érkezett meg ekkor Borsodba, maga az átirat nem. Az ellenzéki hangvételű nyilatkozatokat feltűnően gyakran sújtó „postai rendetlenségről" ezúttal is megállapították, hogy „az ebből eredő sérelmet hallgatással elmellőzni nem lehet", ugyanakkor nem is akarták túldimenzionálni a dolgot, kérték, hogy Pest vizsgálja meg, mi történhetett.

14 Abban, hogy Borsod rendéi pontosan informálódtak a pesti eseményekről, szerepe lehetett az utóbbin személyesen résztvevő miskolci Szűcs Miklósnak. Naplójában pontosan leírta az eseményeket, felfigyelve arra, hogy szónoklat tekintetében „Kossuthtal senki sem mérkőzhetik". A borsodi nézetekkel leginkább Balogh János Bars megye ellenzéki vezéralakja mutatott hasonlóságot, amikor szorgalmazta, hogy „a setétséget űzzük vissza Rómába, ahonnan jött hozzánk", kijelentve, hogy ha már a papok magok nem nevelnek törvényes gyermekeket a státusnak, legalább ne gátoljanak másokat olyanok nevelésében" stb.

15 Borsod szintén megküldte pártolás végett a feliratot a többi vármegyéhez. A fogalmazvány írásképe, valamint a szöveg tartalmi elemei kétségtelenné teszik, hogy az a helyi ellenzék prominens alakja, Palóczy László tollából született. A rá jellemző történelmi utalások és párhuzamok mellett érvelése gyakran tartalmaz protestáns eredetű elemeket, például amikor a házasságkötés megáldásával kapcsolatos szertartás formai kellékeit „érdemileg véve gyakran nem sokat jelentő szokásodnak nevezte stb. Körültekintően, de határozottan ítélte el, hogy a katolikus püspöki kar saját felekezeti céljaihoz jobban ragaszkodott, mint a nemzet egészének szolgálatához („önmaga szabályokat osztogat, másoktól semmi korlátozó szabályokat el nem fogad"), illetve azt, hogy az egyház dogmatikai kérdésnek minősítve a házassági ügyeket, abba semmilyen beleszólást nem tűr („a hierarchia a világi törvényhozástóli függést, amikor csak teheti, magától elhárítani törekszik") stb. Kérték az uralkodót, hogy tiltsa el a szóban forgó pásztorlevél alkalmazásától a püspököket, továbbá leleplezve Lonovics József római útját, leszögezték, hogy az egyház már megint Magyarország törvényes fórumainak megkerülésével akarja itthoni kiváltságait megőrizni illetve megteremteni. 14 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 137. köt. (1840) 3639., 3648. sz. 15 SZŰCS M. 1981. 85-87. p.