Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságok ügyében

gyűlésen már-már sikerült a rendkívül terjengős valláspolitikai vitákat méltányos törvénnyel lezárni (1840 májusára megszületett az alsó és fel­ső tábla megegyezése a törvény szövegében), V. Ferdinánd azonban nem szentesítette a törvényt - elsősorban a püspöki kar merev ellenzése és Kopácsy József esztergomi érsek nyilvánosan bejelentett óvása miatt. 3 Az udvar és a rendek látványos kompromisszumával (az uralkodói kérések figyelembe vételével, ugyanakkor számos reformtörvény elfo­gadásával, és a politikai perek elítéltjeinek szabadon bocsátásával) zárult országgyűlésben tehát épp a vallásügyet nem sikerült megnyugtató mó­don rendezni. A konzervatív egyházi vezetés a mégoly óvatos liberális egyházpolitikai reformoktól is félt, és mereven elzárkózott az állam­egyház viszonyát, a felekezeti kiváltságok rendszerét új alapokra helye­ző kezdeményezésektől. A vallásügyi kompromisszum törvényes rög­zítésének elmaradásának lett a következménye, hogy amint 1840. május 13-án bezárult a diéta, a püspöki kar magáévá tette a Lajcsák Ferenc (il­letve Scitovszky János korábban rozsnyói, ekkor már pécsi püspök) pásztorlevelében foglaltakat, és ezt 1840. július 2-án közös püspökkari körlevélben hozták nyilvánosságra. Szintén az országgyűlés után a fő­papok - érezve, hogy még a rendi Magyarország intézményrendszere sem teszi lehetővé hatalmi-politikai érdekeik érvényesítését - úgy dön­töttek, hogy Rómához fordulnak, és a pápai tekintély segítségével jut­tatják győzelemre az egyházi álláspontot a vegyes házasságok ügyében. Szeptemberben indult Rómába Lonovics József csanádi püspök XVI. Gergely pápa állásfoglalásának kikérésére. 4 „A fáradtságnak bizo­nyos neme látszott a nemzeten elömleni" - írta Kossuth Lajos az ország­gyűlés végének hangulatára utalva. 5 Ebből a tespedtségből pedig épp a vegyes házasságok ügye ébresztette fel a vármegyék közvéleményét, s adott újabb lehetőséget az ellenzék számára egységes és a liberális jog­kiterjesztés programja melletti fellépésre. Borsod megyében már az or­szággyűlés végén érzékelték ezt a vallásüggyel kapcsolatos helyzetet, legalábbis Palóczy László és Vay Lajos követjelentése erről tanúskodik. 6 A vallásügyi törvény elhalasztásával, a Lajcsák püspököt felelősségre 3 Az országgyűlés tárgyalásait, illetve a törvényjavaslatot közölte pl.: MAILÁTH J. 1844. 109-144. p.; CSIZMADIA A. 1976. 16-20. p.; röviden: BALOGH M. - GERGELY J. 1993. 49-51. p. stb. 4 A témáról ld.: MARCZALI H. 1890.; VÁRADY L. Á. 1925.; HERMANN E. 1934. s KOSSUTH L. 1925. 481. p. 6 SERESNÉ SZEGŐFI A. 1987. 195-198. p. Hasonlóan értékelte az országgyűlés vallás­ügyi tárgyalásait Deák Ferenc is: DEÁK F. - HERTELENDY K. 1842. 49-51. p.

Next

/
Thumbnails
Contents