Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kecskés Judit: A miskolci görög-ortodox közösség nevei a XVIII-XIX. században

nyatlásuk kezdetét jelentette. Az 1895-ig áttekintett anyakönyvi bejegyzések alapján, a görögök a felekezeti erőviszonyok megoszlásában még fénykorukban sem emelkednek 2% fölé. A végig domináns református közösség, a majoritást képviselő római katolikusok és a hozzájuk felzárkózó evangélikusok után a negyedik, ötödik helyen állnak hol maguk elé engedve, hol megelőzve létszámban a görög katolikusokat, izraelitákat. Folyamatos jelenlétük azonban még nem utal tényleges megtelepedésre. Az 1770-es összeírásban szereplők egy része vallja, hogy „jelenleg még nem tudja meghatározni, hol szándékozik állandóan lakni".

11 Részben visszajárnak a családjukhoz Macedóniába, vagy Pesten, Debrecenben bírnak tulajdonnal, így nem csak Miskolchoz kötődnek. Névhasználatuk ennek az életmódnak felel meg. Még a XVIII. században is előfordulhatott, hogy csak egyetlen, azaz egyelemű nevet viseltek. Pl. Isten szolgája, a miskolci Sztammulisz, miután vétkeit előttem .. .meggyónta ... (1756. febr A)

12 Isten szolgálója, Zoga, a Jászó faluból való Evretosz felesége... (1787.jan.13p Az anyakönyvi bejegyzések többségében azonban már kételemű név szerepel. Isten szolgája a miskolci Manolisz Kasztoriánosz, miután vétkeit előttem... meggyónta (1759.aug.10y* Vretosz

, Dimitriosz Vrete fia ... meghalt és eltemettett az új temetőben.. (1785.szept.15p A keresztnév melletti második névelem utalhatott származási helyre mint az első példa is mutatja -, tulajdonságra, foglalkozásra stb., de leggyakrabban az apa keresztnevéből alakult ki. (Lásd a második példát!) Sőt „a görögöknél hosszú ideig szokásos volt, hogy az apai nevet 11 HORVÁTH R. 1997. IX. 140. p 12 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 380. p. 13 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 390. p. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 381. p. is B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 389. p.