Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Dobrossy István: A miskolci görög-ortodox közösség XVIII-XIX. századi görög és magyar feliratú síremlékei

temetője a városnak.

12 „Hogy a református vallású XVII. századi Miskolcon kiket temettek az új temetőbe - írja Gyulai Éva - forrás híján nem mondhatjuk meg, de az Újvárosban, a Hunyad és Pecesor nevű zsellérsorokhoz való közelsége miatt talán nem csupán református vallásúakat, hiszen a miskolci zsellérek egy része már a kora újkorban idegen etnikumhoz és valláshoz tartozott. A városban már a XVII. század közepén volt Tóth nevű zsellér utca. [...] Miskolc városszéli utcáin a XVIII. században is nagyobb arányban éltek ruszin („orosz") zsellérek, mint máshol a városban. 1772-ben Miklósi Ferenc miskolci római katolikus plébános azt írja a 104 Miskolcon élő görög szertartású katolikusról, amikor a munkácsi püspökségnek szándékában volt a (miskolci) mindszenti plébániát megszerezni, hogy azok »jórészt a Tót és Tetemvár utcakon«, Miskolc szélén laknak, messze a Mindszenti templomtól, amely a város másik végén fekszik."

13 Az idézetből nem is a helyszín, hanem a temető megnevezése a fontos. 1717-ben, 1740-ben, 1787-ben ugyanarra a területre vonatkozik az „Ujj Temető" elnevezés. S ugyanebbe az „Ujj, nekünk kijelölt temetőbe" hantolja el halottait az ortodox közösség. Ez a temető pedig nem lehetett más, mint az ún. közös temető, ahová nagy számban temettek kolerában elhunyt orosz katonákat is 1849 nyarán. Adataink szerint 1784-től a 19. század közepéig használták ezt a helyet temetkezésre. Pontosabb dátum azért nem adható, mert 1821 szeptember közepétől új archimandrita jött a közösséghez Ignatiosz Kallona személyében, aki a temetés helyét nem jelöle csak akkor, ha az a templomkertben történt. Első beírásához hasonló volt a többi is: „1820. szeptember 13-án elhunyt az Úrban, Naum Donasz és eltemettetett általam. Ignatiosz Kallona archimandrita által szeptember 15-én."

14 Az első temetés a „közös temetőben" az alábbi bejegyzés szerint történt: „A Kalulaxnak is nevezett Gyeorgiosz Koszmicki általam, Evretisz Bendella pap által részesült a legtisztább titokban és meghalt és eltemettetett általam a nekünk kijelölt új temetkezési helyen 1784. március 28-án."

1

5 A temetésért, keresztelésért, házasságkötésért ún. stóla-pénzt kellett fizetni az ortodox közösségnek, amelyet helytartótanácsi rendelet írt elő. Erre utaló adatokkal már a mindszenti temető használata kapcsán is találkozunk, nem vetődött fel a kálvinista temetések kapcsán, most az új 12 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 1. köt. 386. p. 13 Gyulai É. 1999. 177-178. pp. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 429. p. is B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 388. p.