Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

uradalmi építkezések kiszolgálására, később azonban csak a Görömböly melletti üzem maradt meg, amely köböl rakott falú, de zsúppal fedett téglakemence volt fából összerótt téglaszínnel. 60 A téglaüzemet azonban a 18. század folyamán az uradalom nem tudta virágzó szektorrá tenni, 1774-ben ugyanis mindössze 18 Ft hasznot hajtott, míg a falu kocsmái ugyanekkor 90 Ft bevételt hoztak. 61 Csak a század végén, és a 19. század első éveiben lett valóban nyereséges a manufaktúra, ekkor évente 87 ezer téglát égettek itt, s a faanyagot és téglaégető díját leszámítva az uradalmi téglaégető üzem tiszta haszna 618 forint volt. 62 A tapolcai apátság uradalmának egyetlen olyan 18. századi jövede­lemfajtája, amelyet előzőleg bizonyosan nem élveztek, a természet azon adományából származott, amely mind a településnek, mind a kolostor­nak, mind az uradalomnak már időtlen idők óta nevet adott, nevezete­sen a sziklából előtörő gyógyhatású hőforrásból. A tapolcai fürdőt már Bél Mátyás is nagy múltúnak tartja, s 1730 körül készült leírása első megbízható tudósítás Magyarország egyik nemzetközi hírnevet is kiér­demlő fürdőjéről: A miskolci hegy mögött másfél mérföldnyire nyugatra egy kicsiny pusztán [praediolo], amelyet a forrásról Tapolcának neveznek, található Borsod megye egyik ivásra és fürdésre alkalmas forrása. Semmi kétség, hogy ezen a helyen már régen is épülettel felszerelt fürdő lehetett, de ez idővel elenyé­szett, és sokáig csak egy kis tavacskában folyt a fürdés, amely egyszersmind mo­sásra is szolgált a helyi lakosoknak. E helyt már 1217-ben működött a Szent Be­nedek rend apátsága, templomának romjai még ma is [= 1730 körül] fennállnak. Amikor az apátság élén gróf Althan váci püspök állt - felismervén a fürdő hasz­nosságát - 1723-ban elrendelte, hogy a forrás helyén emeljenek megfelelő fürdő­épületeket. Azelőtt egyetlen tó volt ott, amelybe a szemben lévő sziklából folyt a meleg víz. A püspök parancsára a vizet három tavacskába vezették, és ugyan­annyi kamrácskát építettek hozzájuk, hogy ki-ki státuszához és rangjához méltó­an egyedül, vagy az övéivel együtt külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést. Később egy hatszobás fogadót is építtetett, a szobák elé oszlopsort vagy tornácot is emeltetett a vendégek kényelmére. Az oszlopokkal teljesen kör­bevett építmény magasan kiemelkedik környezetéből, és minden oldala felől már messziről mutatja falait a vendégeknek, alul pedig kivezeti a vizet a fürdőből a közeli patakba. A fürdő vize sziklavájatból tör elő és egy széles patakot hoz létre, Stramine tecta. CONSCRIPTIO 1731. Az görömbóli és tapolcai téglaházok... INVENT ARI­UM 1743. 60 CONSCRIPTIO 1731. 61 CONSCRIPTIO 1774. 62 CONSCRIPTIO 1810. Görömböly

Next

/
Thumbnails
Contents