Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

uradalmi építkezések kiszolgálására, később azonban csak a Görömböly melletti üzem maradt meg, amely köböl rakott falú, de zsúppal fedett téglakemence volt fából összerótt téglaszínnel.

60 A téglaüzemet azonban a 18. század folyamán az uradalom nem tudta virágzó szektorrá tenni, 1774-ben ugyanis mindössze 18 Ft hasznot hajtott, míg a falu kocsmái ugyanekkor 90 Ft bevételt hoztak.

61 Csak a század végén, és a 19. század első éveiben lett valóban nyereséges a manufaktúra, ekkor évente 87 ezer téglát égettek itt, s a faanyagot és téglaégető díját leszámítva az uradalmi téglaégető üzem tiszta haszna 618 forint volt.

62 A tapolcai apátság uradalmának egyetlen olyan 18. századi jövedelemfajtája, amelyet előzőleg bizonyosan nem élveztek, a természet azon adományából származott, amely mind a településnek, mind a kolostornak, mind az uradalomnak már időtlen idők óta nevet adott, nevezetesen a sziklából előtörő gyógyhatású hőforrásból. A tapolcai fürdőt már Bél Mátyás is nagy múltúnak tartja, s 1730 körül készült leírása első megbízható tudósítás Magyarország egyik nemzetközi hírnevet is kiérdemlő fürdőjéről: A miskolci hegy mögött másfél mérföldnyire nyugatra egy kicsiny pusztán [praediolo], amelyet a forrásról Tapolcának neveznek, található Borsod megye egyik ivásra és fürdésre alkalmas forrása. Semmi kétség, hogy ezen a helyen már régen is épülettel felszerelt fürdő lehetett, de ez idővel elenyészett, és sokáig csak egy kis tavacskában folyt a fürdés, amely egyszersmind mosásra is szolgált a helyi lakosoknak. E helyt már 1217-ben működött a Szent Benedek rend apátsága, templomának romjai még ma is [= 1730 körül] fennállnak. Amikor az apátság élén gróf Althan váci püspök állt - felismervén a fürdő hasznosságát - 1723-ban elrendelte, hogy a forrás helyén emeljenek megfelelő fürdőépületeket. Azelőtt egyetlen tó volt ott, amelybe a szemben lévő sziklából folyt a meleg víz. A püspök parancsára a vizet három tavacskába vezették, és ugyanannyi kamrácskát építettek hozzájuk, hogy ki-ki státuszához és rangjához méltóan egyedül, vagy az övéivel együtt külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést. Később egy hatszobás fogadót is építtetett, a szobák elé oszlopsort vagy tornácot is emeltetett a vendégek kényelmére. Az oszlopokkal teljesen körbevett építmény magasan kiemelkedik környezetéből, és minden oldala felől már messziről mutatja falait a vendégeknek, alul pedig kivezeti a vizet a fürdőből a közeli patakba. A fürdő vize sziklavájatból tör elő és egy széles patakot hoz létre, Stramine tecta. CONSCRIPTIO 1731. Az görömbóli és tapolcai téglaházok... INVENT ARIUM 1743. 60 CONSCRIPTIO 1731. 61 CONSCRIPTIO 1774. 62 CONSCRIPTIO 1810. Görömböly