Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században
a görömbölyi erdők sorsa, mind az ártéri erdők gondozatlansága az uradalmi erdőgazdálkodás hiányosságait jelzi, hiszen kerülőkön kívül más szakembert nem alkalmaztak. Haszonvételek: malmok, kocsmák és mészárszék; halászat A földesúri birtokjogon alapuló haszonvételek között a tapolcai uradalomnak a vizekben gazdag vidék már a középkortól kezdve elsősorban a malmai révén hozott óriási hasznot. Amikor a két javadalom a 17. század elején egyesült, mindkettő egy-egy miskolci malommal rendelkezvén, ettől fogva két malom - a Vágómalom és a Kismalom - őrölt Miskolc folyóján, a Szinván az apát javára, de szintén alapítványi jószágként a szomszédos Csabán is volt egy malma az apátságnak. A miskolci Kismalmot az apát egyházmegyei egyetértéssel 1769-ben elcserélte báró Dőry Lászlóval annak görömbölyi részbirtokáért, 25 de a csabaival együtt még mindig kettő maradt az apátság tulajdonában. 1731-ben a miskolci kétkerekű Kismalom kendertörővel is fel volt szerelve, míg a háromkövű Vágómalom egyik kövére - a sörgyártáshoz nélkülözhetetlen - árpadarához való szitát szereltek, így a gabonavám mellett kenderköteg és a serfőzőktől készpénz-jövedelem is járt az apátnak. 26 1810ben azt írták az apátság miskolci malmáról, hogy a legjobb helyen, a város közepén fekszik, s az egy évre számított tiszta haszna 1369 forint volt. Ugyanekkor a pesti országút mentén fekvő Csabán működő apátsági malomnak - ahol hat disznót is hizlalnak - hasonló jövedelmeként 1230 forintot számítottak. 27 Az ősi uradalmi malmokon kívül 1793-ban Görömbölyön is létesült egy kis malom, a csabai országút közelében, a nem de jure et ab antiqiio spectare diceretur, una cum particula Tybisci praeterfluentis, ex cujus piscatione non contemnandus pariter sperare posset proventus. CONSCRIPTIO 1731. Valk 25 Canonica visitatio - Miskolc, 1769. Főegyházmegyei Levéltár, Eger . Archívum Novum VII. Canonica visitatiok Districtus superior Borsodiensis 1767-69. 3418 26 In oppido Miskolcz possidet Abbatia adfluvium Szinyva DiosGyőrino adfluxum duas moins ex aedificio ligneo constantes, quarum una vocitata Kis-Malom arundine tecta, duarum rotarum et unius contutorii canabum importons Abbatiae juxta fertilitatem anni canabum ligaturas vulgo kéttas plus minus 6, de molari vero proventu puri tritici plus minus cub. 12, mixti cub. 80, horde cub. 5. Altera Vága-Malom scandidis tecta trium lapidum, quorum anus per cribrum polentarium commolit annue importons tritici puri plus minus cub. 15, mixti circiter cub. 120 etiam subinde 130, hordei cub. 5, in parata etiam pro cribro polentario F. Rh. 13. Praeterea ex commolitione polentae proveniunt in parata ad minus F. Rh. 35 favente vero braxatoribus anno etiam F. Rh. 50. CONSCRIPTIO 1731. Miskolc 27 CONSCRIPTIO 1810. Miskolc, Csaba