Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a XVIII. században

lyön az 1800-as évek elején a gabonakilencedből befolyt évi átlagos jöve­delem 854 forint volt, míg a borkilenced átlagosan 2635 forinttal gazda­gította az uradalom bevételeit. Az uradalom kedvező földrajzi fekvése nemcsak a szőlészetnek, ha­nem részben az erdőgazdálkodásnak is előnyére vált, hiszen a Bükk ­szőlőnek fel nem fogott - lejtőjén Tapolca pusztán és Görömböly faluban kisebb erdőségek húzódtak. Amint az uradalom területét tekintve sem vethető össze a nagy késő feudális uradalmakkal, gazdaságát is inkább sokszínűsége, semmint az egyes agrárágazatok túlsúlya, s főként nem monokultúra jellemezte. Igaz ez az erdőgazdaságra is, hiszen az itteni méhészkedés, makkoltatás, faizás és egyéb hasznok csak kiegészítették ­jóllehet nem kevés jövedelemmel - a gazdálkodást. Tapolcán a 19. szá­zad eleji kamarai felmérés szerint közel ezer hold tölgyes volt, majdnem 1300 forint tekintélyes évi haszonnal (makkoltatás, legeltetés, tűzifa). A 780 holdnyi, részben a tapolcai erdőséggel összefüggő görömbölyi töl­gyesek már nem adtak ennyi hasznot, mivel itt 1789-ig - amíg meg nem tiltották - épületfát vágtak a helyiek, s a helyébe nem telepítettek újabb erdőt. 21 Csak vesszőnek és karónak való fából volt itt némi haszna az uradalomnak, és a Bagolyhegy nevű borókás használatáért fizettek a gö­römbölyi jobbágyok. Már az 1731. évi összeírás is említi, hogy a Göröm­bölyön bizonyos nemesi telekkel rendelkező Dőry család az engedély nélkül makkoltatott disznaival és fahordással pusztítja az erdőt, pedig a makkoltatás csak a jobbágyoké, disznótized fejében. 22 A Sajón túl fekvő Jenke puszta 62 holdas ártéri erdeje főként csak vesszőt és karót termett az uradalomnak, pedig az 1810. évi összeírásban említik, hogy van töl­gyes része is, csak a bozóttól, bokros ártéri ligettől nem lehet megköze­líteni, ezért más erdők mintájára, irtásokra sem osztották fel. Az urada­lom épület- és szerszámfa szükségletét részben ebből az erdőből fedez­ték, de makkoltatásra egyáltalán nem használták. 23 A középkori valki erdőt pedig a határmódosítások miatt teljesen elveszítette a falu. 24 Mind 21 Sx/lvae sunt omnes quercinae, quae insimul jugera 780 efficiunt, et sunt in 32 caesuras, una cum sylvis Tapoîczensibus subdivisa, ex quibus pro his 11, pro Tapolczensibus autem 21 caesurae adrepartitae sunt. Sectio lignorum orgialium in sylvis Görómböhjiensibus iuitium cepit, et effective etiam anno 1789 terminatae est, cum autem nova succrestentia pro eo non est, ut ligna orgialia secari possint, suapote sequitur, quod nec proventus ex lignis orgialibus induci possit. CONSCRIPTIO 1810. Görömböly 22 CONSCRIPTIO 1731. Görömböly 2 3 CONSCRIPTIO 1810. Jenke 24 Sylvae modo nullae dantur, si vero antiqui limites redintegrarentur, haberet liaec possessio sifßcientia focalia et pro saepimentis deservientia ligna ex sylva Tűz Erdő, quae ad possessio-

Next

/
Thumbnails
Contents