Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

Posch József elkészült az 1815-1825 közötti iratokkal is. 1833-tól a megye állandó somokként alkalmazta Chyk Mihály levéltári segédet, amihez végül 1837-ben a Helytartótanács is hozzá járult. 17 Borsod vármegye levéltárának állapota és a levéltárosi állás körvonalazódá­sa a XIX. század közepén Az előzőekben felvázoltam azt az utat, ami a vármegyei levéltári szervezet kialakulásához vezetett. Az első rendelettől, mely kimondta önálló levéltári helyiségek kialakításának szükségességét, évtizedek tel­tek el a vármegyei levéltárnoknak és segédjének, mint önálló tisztviselő­nek elismeréséig. Bár a XVIII. században a központi hatalom indította el a megyei levéltárak szervezését, rendezését, a XVIII. század végén, XIX. század elején már inkább lassította az elindított folyamatot. Nem lépett fel a rendezések elmaradása miatt, sőt takarékossági okokból kifejezet­ten akadályozta a lajstromozó levéltárnokká történő átminősítését ill. mellette állandó írnok vagy allevéltárnok alkalmazását. Jelentős előrelé­pést a megyei levéltárak szervezésében az jelentett, mikor a megye maga lépett fel kezdeményezőén, ismerte fel saját levéltára értékét, szükséges­ségét és hozott áldozatot is érte. Alig volt vármegye amely annyi pénzt költött levéltárára, mint Bor­sod. Ezt több helytartótanácsi leírat is elismerte, de maga a megyei köz­gyűlés is büszkén hangoztatta.: „A Leveles Tárnak, mint legfelsőbb kint­sünknek dolga figyelmetességünket szüntelen ébren tartván, annak jó rendbe való hozása és tartása tekintetében, régtől fogva mindazt, amit csak lehetett elkövettünk." 18 A levéltár elhelyezésében döntő változást az új székházba való köl­tözése jelentett. A székház építése nagyon elhúzódott, véglegesen csak 1836-ban fejeződött be. A levéltár az első emeleten, a déli részen kapott helyet, utcai ablakaira vaszsalut szereltek. A levéltári állandó bizottság megpróbált különleges biztonsági intézkedéseket tenni a 6 levéltári he­lyiség védelmére. „Levelestárunk, mint megyénknek legfőbb kincse, minden szerencsétlenségek viszontagságai ellen a lehetőségig tellyes bátorságban helyheztetődhessen, meghatároztatott egyszersmind az is, hogy levelestárunk külső ajtaja vasból, ennek sarokoszlopai pedig köböl 17 FÖGLEIN A. 1960. 183. p. is FÖGLEIN A. 1960. 183. p.

Next

/
Thumbnails
Contents