Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

sorozatot tárgyak szerint osztotta tovább: az azonos tárgyú iratok ugyanabba a matériába kerültek. A matériákat csomókra (fasciculusokra) tagolta, az egyes fasciculusokon belül az iratok időrendben követték egymást. Az így rendezett iratokhoz mutatókat készített, melyek a mai kutatás kívánalmainak is megfelelnek. A német nyelvű iratok rendezésére később egy második lajstromozót is alkalmazott a megye Péchy Imre személyében. Ettől kezdve Széchy Péter egyre inkább mint archivárius, Péchy pedig mint regesztrátor szerepel a megyei iratokban. A század végén a levéltár felügyeletére a megyei közgyűlés állandó bizottságot alakított, mely általában évente négyszer végzett vizsgálatot a levéltárban. Széchy Péter negyedévente írásos jelentést adott a közgyűlésnek a munkák állásáról. A levéltárnok negyedévi jelentése a XIX. század folyamán végig fennálló kötelesség volt. Széchy Péter végül - sok évi fárasztó munka után - 1802-ben mondott le állásáról. Ekkor Kapczy János került a levéltárnoki székbe.

14 A vármegye, belátván, hogy e munkáért nagyon csekély ez a fizetség, jelentősen emelni akarta a javadalmazását, valamint segédet is akart mellé fogadni. A Helytartótanács egyik javaslatot sem fogadta el, arra hivatkozva, hogy ez a jegyző feladata, „...a külön Archiváriusoknak vagy Regestoroknak behozattatások által ezen kötelesség alól egyáltaljában fel sem oldozhatott volna."

15 1809-ben Kapczy János felmondott egy jobban fizető alügyészi állásért. A megye többször is hiába hirdette meg az állást, így aljegyzőit szólította fel, hogy önként vállalják a XVIII. század végi protocollumok mutatózását. ( Kiss László és Mocsáry András aljegyzők végezték el ezt a munkát.)

16 Végül 1813-ban sikerült betölteni az állást Pósch József személyében, aki 1839-ben bekövetkezett haláláig látta el ezt a feladatot. A megye 1816. február 16.-i közgyűlésén döntött arról, hogy saját költségén segédet vesz fel az 1795-1813 közötti iratok lajstromozására, valamint határozott arról is, hogy a gyűlések után a jegyzőkönyvek, a hozzá tartozó aktákkal egyből a levéltárba kerüljenek, ahol a levéltárnok a lajstromozást köteles a következő ülésig befejezni. Ennek megfelelően munkába állt Cházár József (Császár) levéltári segéd és 1825-ben befejezte az elmaradt 20 év lajstromozását. Ez idő alatt 14 KLEIN G. 1935.102. p. is FÖGLEIN A. 1966. 50. p. « FÖGLEIN A. 1960. 183. p.