Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

hető, s arra sem utal semmiféle forrás, hogy valaki a nagyobb növendékek közül a kisebbeket oktatta volna. Erre a Ratio studiorum egyébként sem ad lehetőséget, így az látszik elfogadhatónak, hogy a két ház egy lakás két szobája, ami két tulajdon volt, s amit a minoriták megszereztek, s amit összenyitottak, hogy az egy egy osztályt egy tanító taníthassa. Az 1744-től korszakunk végéig fellelhető osztálybeosztásra viszont a Bajay Amand féle megállapítás helytálló. E szerint a két osztály felosztása a következő; az első (al)osztályt képezték a parvisták, a második (al)osztályt a principisták, mely két (al)osztályt a magister parvae scholae (a kis iskola magisztere) fogott egybe a tanítás szempontjából egy osztállyá, majd a harmadik (al)osztályt képezték a grammatisták, a negyedik (al)osztályt a szintaxisták, mely két (al) osztályt a professor syntaxeos (a szintaxia professzora) fogott össze egy osztállyá.

154 A jobb áttekinthetőség kedvéért osztottam Bajay osztályait az adott helyeken alosztályokká. Az 1744-ig élő egy tanítós rendszerben található osztályokról kevés adatunk van. Azt tudjuk, hogy 1729-ben tanították az elemi tárgyakat, és a grammatikát. Hogy ezekben a főbb osztályokban milyen alosztályokkal találkozhatunk, nem tudjuk, csak a Liber cathalogi studiosorum első évének, 1744-nek osztálybeosztásából vonhatunk le, legalább is az első időszak második felére, érvényes következtetéseket. Ezek szerint a következő alosztályok létével számolhatunk: a grammatistákéval, a principistákéval, a nagyobb parvistákéval, a kisebb parvistákéval, a deklinistákéval, és a minimistákéval. így az egész oktatás egy tanteremben egy tanár alatt átfogta mind az elemi, mind, jobbára csak az egy osztályos gimnáziumi oktatást. Bajay Amand nyomán 1744-től látszólag, ha a kisebb parvistákat nem számítjuk az elemi oktatáshoz, az elemi oktatás elmarad a gimnáziumban; Ennek ellenére az osztályszervezésből úgy látjuk, hogy mind az alfabetisták, sillabisták és a legisták alosztályai, igaz nem folyamatosan, mind a minimisták, deklinisták, adott időszakban a kisebb deklinisták, comparatisták és konjugisták alosztályai szinte folyamatosan végig jelen vannak tárgyalt korszakunkban a gimnáziumi oktatás keretei között. Ezek az alosztályok betagozódtak az osztályokba, illetve az egy tanár által összefogott alsó iskola (parva schola) két osztályába, s nem képeztek külön önálló egységet. Az iskola felépítésének és osztálybeosztásának ismertetése után kerüljön sor az itteni tanítás menetének és a tanítandó tárgyak és tankönyvek együttesének bemutatására. A grammatika legalsó osztályában Alvarus első könyvéből a latin főnevek, az igék, a mondattan tizennégy szabálya, a főnevek nemei és ragozása, az igék múlt ideje és supinuma, majd bevezetés a mondattanba, a görög nyelvből az olvasás és írás megtanulása és az egyszerűbb főnevek ismerete volt a tananyag. Olvasmányként Cicero e célra válogatott levelei szolgáltak. Ehhez járult 154 BAJAY A. 1895. 33.