Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

szombatonként a katekizmus. A tanítási idő délelőtt és délután két-két óra.

155 A Ratio studiorum tananyagával egybevetve kitűnik, hogy ebben a gimnáziumban nem számoltak olyan tanulóval, aki a görög nyelvben jártas volna, hiszen Miskolcon csak az írás és olvasás megtanítása volt a cél. A mondattanból kisebb követelményt támasztottak, s az idiomatizmusok tanítását elhagyták. A Ratio studiorum nem szabályozta a vallástanítást sem. Ezzel szemben Misklocon már ebben az osztályban tananyag volt az igék múlt ideje és a supinum. Bár Bajay Amand nem tett róla említést, a Ratio studiorum-mal ellentétben ebben az osztályban is folyt történelem tanítás, amit egy 1768. március 3-án kelt jegyzőkönyvi bejegyzés tanúsít, mely szerint Gallovics Joakim, a kis iskola magisztere a rendfőnök elnökletével történelem vizsgát tartott.

156 A grammatika második osztályában Alvarus második könyvéből a figurata syntaxis-ig haladtak, míg görögből a „mi" végű igék ragozásával bezárólag tartott a tananyag. Cicero leveleit, Ovidius verseit és Cebes tábláját használták az oktatáshoz olvasmányul. Szombatonként délután vallástanítás volt. A tanítási idő az előző osztályéval megegyezett.

157 Ez megfelelt a Ratio studiorum előírásainak, bár ez utóbbi a vallástanítást nem szabályozta. További különbség az is, hogy Miskolcon a minorita gimnáziumban foly történelemtanítás ebben az osztályban is. A grammatika legfelsőbb osztályában a mondattant elejétől kezdve átvették, amihez a verstan és Alvarus könyvének függeléke járult. A görög nyelvből a mondattant és a nyelvjárásokat tanulták. Olvasmányként Cicero, Ovidius, Catullus, Tibullus, Propertius művei szolgáltak, míg görög olvasmányként szt. Krizosztomosz, Aesopos, Agapetos műveit vették. Szombat délutánonként itt is vallásóra volt. A tanítási idő délelőtt és délután két-két óra, mint az előző osztályokban.

158 A Ratio studiorum előírásainak a nyelvek oktatása megfelelt. Ettől eltérően tanították itt a történelmet, melyre 1762-től vannak adataink, és, noha Bajay Amand nem említi, jegyzőkönyvi bejegyzésből, mely 1770. június 30-án kelt, s mely első e tekintetben, tudjuk, hogy ebben az osztályban tanították a matematikát is, ugyanis a fenti napon nyilvános vizsga volt e tárgyból.

159 A Liber cathalogi studiosorum végéhez függesztve található egy töredékes, 1762-ben jóváhagyott úgynevezett iskolai szabályok néven nyilvántartott dokumentum, mely tartalmaz tanmeneti utasításokat is. Mivel a későbbiekben részletesen közölni szándékszunk, csak a vonatkozó részeket ismertetjük, hogy ezzel Bajay Amand ismertetését kiegészítsük. Az eredeti latin szöveget Tóth Péter fordításában idézzük: „2. ... Kanisy Péter katekizmusát kell tanítani a harmadik fejezetig, valamint a történelemkönyvet, s azokból nyilvános vizsgát kell tenni. 155 BAJAY A. 1895. 33. 156 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 109. p. 157 BAJAY A. 1895. 33. 158 BAJAY A. 1895. 33. 159 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 191. p.