Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

tényleges voltáról tudósít, az az 1767. március 30-án kelt bejegyzés, mely szerint e napon p. Kovács Boldizsár, a szintaxia professzora a refektóriumban megtartotta a nyilvános történelemvizsgát tanulói számára.

150 Ebből az adatból azt nem tudjuk meg, vajon a grammatisták, vagy a szintaxisták vizsgáztak-e, vagy mind a két alosztály tanulói együtt, hiszen a szintaxia professzora mint a supremae classis grammaticae tanára mind a két alosztályt tanította. A történelem tanításáról, mint láttuk, feltűnően sokára jelenik meg az első adat. Ennek ellenére úgy gondolhatjuk, hogy, tekintve az osztrák igényt, a történelem tanítása hamarabb megkezdődött az iskolában, mint azt a fenti adatok alapján datálhatjuk. Ezek után vizsgáljuk meg, milyen osztályszervezetben folyt a tanítás. Bajay Amand kutatásai alapján úgy tudjuk, hogy az eddigiekben bemutatott számos alosztályból álló grammatikai osztályok száma kettő volt, melyeket két tanár vezetett akként beosztva, hogy a két tanár négy év alatt négy osztályt tanított ki.

151 Ez a megállapítás azonban csak 1744-től kezdve helytálló, hiszen 1729-ben, amint azt a források mutatják, p.Auer Lipót volt az egyetlen tanító,

152 s azt az időpontot is ismerjük, amikor a konvent a tanulók létszámának emelkedése miatt megkapta azt a jogot, hogy két tanítót tarthasson; az erről szóló 1745. június 19-én kelt diffinitoriumi döntés Miskolcnak, Kantának és Aradnak adta meg ezt a jogot.

153 Igaz, Miskolcon ez már egy létező állapotot rögzített, hiszen 1744-ből Bajay Amand közlésében két tanító nevével találkozunk, de annál korábbi időkből két tanítós iskoláról nem beszélhetünk. Bajay Amand állítását tehát az 1744-ig, lényegében a dolgozatban tárgyalt első időszak végéig tartó évekre nem fogadhatjuk el, mivel azt semmiféle adat nem támasztja alá. Azt is közölnünk kell azonban, hogy mai forrásaink alapján csak 1747-től kezdve lehet datálni a két tanítós iskolát, ám ennek ellenére figyelembe kell venni Bajay Amand állítását, hiszen, ahogy azt már mondtuk, ő még teljesebb levéltári források alapján dolgozhatott. Ezek alapján azt állíthatjuk, hogy Miskolcon a minoriták gimnáziumában 1744-ig, lényegében az iskola első időszakában, egy osztályban egy tanító alatt tanultak a növendékek. Ennek ellene mondani látszik az, hogy, amint tudjuk, az oktatás 1729-ben azon házak egyikében kezdődött meg, ami a minoritáknak kimért telken állt, majd ehhez járult az egri püspök által vásárolt ház, ahol szintén folyt oktatás. S két házban egy tanító nem taníthat. Azt viszont nem tudjuk, hogy a két ház mennyire volt távol egymástól. Lehet, hogy egy telken álló házak voltak, sőt, ami valószínű, a mai értelemben véve akár egy ház két szobája is lehetett, ami két tulajdon volt, hiszen a magyar közgondolkozásban a szobát hívták háznak, így kis és nagy házról beszéltek a lakás két szobájával kapcsolatban. Minden esetre a tanítók számára vonatkozó bejegyzés egyértelműen értelmez•50 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 105. p. 151 BAJAY A. 1895. 33. 152 Vide: História Domus. 5r. f. 153 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 78v. f., uo. XII. 1. 11. köt. 38 p.