Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

a teljes mondattannak, melyhez könnyebb idiomatizmusokat lehet csatolni, a megtanítását. A görög nyelv írását és olvasását kell még ezen felül elsajátítani az ezzel a nyelvvel most ismerkedőknek, a haladóknak pedig az egyszerűbb főneveket és igéket. A mediae classis grammaticae feltételezi a majdnem teljes latin nyelvtan ismeretét, s erre építve tanítja a főnevek nemét, eseteit, az igék múlt idejét és a supinumot, melyet, ha az idő engedi, mondattannal kell kiegészíteni. A görög nyelvből a „mi" végű igék ragozását és a mondattan alapjait kell elsajátítani. A supremae classis grammaticae feltételezi a teljes nyelvtan ismeretét, s erre építve újra veszi a mondattant, s azt teljesen befejezi. Ehhez járul bizonyos mértani és számtani ismeretek oktatása is. Görögből a mondattant, a nyelvjárásokat és a könnyebb idiomatizmusakat kell elsajátítani. A humanitás feltételezi a teljes grammatica ismeretét. Erre alapozva tanítja az ékesszólást, a nyelvi műveltséget és a stílustant. Görögből az olvasás teljes értése és a biztonságos írás a követelmény. A rhetorica feltételezi a nyelv és a stílus teljes ismeretét. Az osztály célját, ahogy maga a Ratio studiorum is mondja, nehéz meghatározni. Tulajdonképen az eddig tanultak alapos begyakorlása a követelmény. Tanítandó még ezeken kívül a nemzeti nyelv és a történelem is. Mint láttuk, s ahogy a Ratio studiorum is kimondja, a teljes alsó gimnáziumnak öt osztályból kell állni.

143 Azt, hogy ezt az öt osztályt hány év alatt lehet elvégezni, nehéz megmondani, hiszen elv volt, hogy mindenki a neki megfelelő osztályban tanuljon, s az előmenetel sem volt lineális. A rendes tanulmányi idő hat év, mivel az úgynevezett humaniórák két osztályára három évet ad a Ratio studiorum, amit a következő rendelkezés mutat: „addig járjon ide bárki is, amíg az elöljáróság úgy nem ítéli meg, hogy mindent tud. De ha kiváló tanuló vagy a kora már megvan hozzá, hamarabb is, mint három év, látogathatja a filozófiai kurzust."

144 A minorita levéltár forrásai nem elégségesek a teljes belső gimnáziumi élet bemutatására. Egy értékes forrás maradt fenn, melyből következetéseket vonhatunk le az iskola belső szervezésére, a Liber cathalogi studiosorum, melyet a B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. II. 3. köt. jelzet alatt találhatunk, amely 1744-től 1773-ig tartalmazza a tanulók névsorát osztályonként bontva érdemjegyi, származási bejegyzésekkel. Ezért Bajay Amand kutatásaira, aki még a teljesebb minorita levéltári adatok alapján dolgozott, kell e terület vizsgálatakor támaszkodni. Bajay Amand az iskola Ratio studiorum mintájára szervezett iskolafelépítését, igaz kissé sematikusan és mereven, a következőképpen adja meg. Az első osztály a classis infimae grammaticae /a grammatika legelső osztálya/, mely a következő alosztályokból áll: majores parvistae (nagyobb parvisták), minores parvistae (kisebb parvisták), declimistae (deklinisták), minimistae (minimisták), 143 Scolae inferiores quot. Reguláé provinciális. Cap. 21.-.1. In: Ratio atque institutio. 144 Rhetoricae et humanitatis tempus. Reguláé provinciális. Cap. 18. In: Ratio atque institutio.