Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

legistae (legisták), incipientes (incipisták). A második osztály a classis mediae grammaticae /a grammatika középső osztálya/, ahová a principisták (principistae) járnak, A harmadik osztály a classis supremae grammaticae / a grammatika legfelsőbb osztálya/, ahová a grammatisták (grammaticae) járnak.

145 A Ratio studiorum többi osztályaival nem foglalkozik, mivel csak a grammatika osztályaiban folyt tanítás a miskolci gimnáziumban. A Liber cathalogi studiosorum alapján szintén lehetséges annak kikeresése, milyen osztályokban folyt tanítás az iskolában. így, ha megnézzük az első teljesnek mondható 1748-as évi bejegyzést, s a napló tartalmazta utolsó, 1772/73-as évi bejegyzést, láthatjuk, hogy alig vethető össze az iskola tanítási menete egymással a korszak elején és végén. Szemléltetés végett közöljük a fenti évek osztálybeosztását tanulmányi fokonként szedve sorrendbe. 1748-ban a következő osztályokat találjuk az iskolában: a szintaxisták, a grammatisták, principisták, a nagyobb parvisták, a kisebb parvisták, a deklinisták, a minimisták, a legisták, a sillabisták és a volentisták osztályát. 1772/73-ban pedig a következő osztályokat találjuk: a szintaxisták, a grammatisták, a nagyobb parvisták, a kisebb parvisták, a konjugisták és a deklinisták osztályát. A források alapján nem deríthető ki, miért hiányzik az utolsó évben a principisták osztálya, hiszen az 1744-től folyamatosan jelen van egészen addig az évig. Két osztályt, mivel speciális helyzetük és rövid jelenlétük indokolja, külön említünk. Az egyik ilyen alosztály a deklinisták osztálya, amely 1751-ben két részre volt osztva, a kisebb és a nagyobb deklinisták alosztályára. A másik a szintaxisták alosztálya, amely első és második éves szintaxisták évfolyamára lett felosztva az 1754-től 1758-ig terjedő időben. Mint látjuk, a korszak első tizennyolc éve után is szinte csak elemi szintű oktatás folyt, hiszen ezek osztályai vannak túlsúlyban, míg a korszak végére kialakult a teljesnek mondható gimnáziumi oktatás. Ha a Bajay Amand által adott osztálybeosztást vesszük figyelembe az 1748-as állapotokra, láthatjuk, hogy a harmadik osztályt, a supremae classis grammaticae-t képviselő grammatistákkal, a második osztályt, a mediae classis grammaticae-t képviselő principistákkal és az első osztályt, az infimae classis grammaticae-t képviselő alosztályokba járókkal, a nagyobb parvistákkal, a kisebb parvistákkal, a deklinistákkal, a minimisták kai, a legistákkal és, feltehetően, a Bajaynál incipisták néven összefoglalt sillabistákkal és volentistákkal találkozunk. Ha ugyanezt a beosztást az 1772/73-as állapotokra vetítjük, azt láthatjuk, hogy a harmadik osztályt, a supremae classis grammaticae-t a grammatisták, az első osztályt, az infimae classis grammaticae-t pedig a nagyobb parvisták, a kisebb parvisták és a deklinisták képviselik. Mint látjuk, a Bajay által közölt osztáyszervezetbe nem lehet elhelyezni sem a szintaxistákat, sem a konjugistákat, s az is kérdéses, hogy miként lehet az írni és olvasni nem tudókat az infimae classis grammaticae osztályába sorolni, ahol pedig a teljes írni és olvasni tudás előírás volt, hiszen az ottani tananyag e nélkül nem teljesíthető. 145 BAJAY A. 1895. 32.