Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

A MINORITA ISKOLÁZTATÁS Az iskolai tanterv és iskolaszervezés Mielőtt magával az iskola belső felépítésével, a tantervvel kezdenénk részletesebben foglalkozni, érdemes néhány szóban felvázolni, milyen volt a minorita iskolahálózat a tárgyalt korszakban. Mint már láttuk, a minoriták tárgyalt korszakunkra huszonkét helyen te­lepedtek meg az újonnan szervezett provinciájukban, 118 ha csak a konventeket és a rezidenciákat vesszük figyelembe. A huszonkét helyből hét helyen szer­veztek valamilyen szinten iskolát. Ezek közül első helyen kell említeni Eperjest, ahol 1721-ben megszervezték a rendi teológiai képzést, amihez 1726-tól filozófi­ai képzés is járult. Ezeket a stúdiumokat 1747-ben a kánonjoggal és a szent nyelveket is magábafoglaló teljes biblikummal egészítették ki, felállítva ezzel az átfogó képzést nyújtó rendi teológiai főiskolát. Ehhez járult korszakunk végén, 1773-ban a feloszlatott jezsuita rendtől átvett humaniórák tanítása. 119 Kantán 1691-ben állították fel iskolájukat, ahol hatvan évig a teljes grammatikát, majd 1751-től kezdve a humaniorákat, a teológiát és, igaz nem folyamatosan, filozófi­át is tanítottak. 120 Aradon szintén állítottak fel iskolát, ahol mind a teljes grama­tikát, mind a humaniorákat oktatták. 121 Az 1731-ben alapított szilágysomlyói is­kolában csak elemi szintű oktatás folyt. 122 A nyírbátori iskolában teljes gramma­tikát tanítottak humaniórák nélkül. 123 A nagyenyedi iskolában szintén csak ele­mi oktatás folyt. 124 Utolsónak említjük Miskolcot, ahol a nyírbátori iskolához ha­sonlóan a humaniórák nélkül tanították a teljes grammatikát a minoriták. 125 Ar­ról, hogy valamiféle rendi filozófiai és teológiai képzés is folyt Miskolcon, sem Knáisz Mihály, aki a rend történetét írta meg, sem Bajay Amand, aki a miskolci gimnázium történetét írta meg, nem tesz említést, ám azt, hogy volt ilyenfajta képzés Miskolcon is, több jegyzőkönyvi bejegyzés támasztja alá. A filozófiai képzés megindulásával kapta a miskolci rezidencia a magasabb rangot jelentő konvent címet. Az erről az 1758. május 28-30. között Nyírbátorban tartott diffinitoriális gyűlésen hozott határozat a következőképpen szól: „Elhatároztuk, hogy az aradi és a miskolci konventben filozófiai képzést állítunk fel. Ezen hatá­rozat alapján a miskolci rezidencia konventté lépjen elő." 126 Nem lehet azt sem elhallgatni, hogy ezt a döntést megelőzően is találkozhatunk a konvent rang 118 KNÁISZ M. 1803. 315. 119 KNÁISZ M. 1803. 330. 120 KNÁISZ M. 1803. 362-364. 121 KNÁISZ M. 1803.365. 122 KNÁISZ M. 1803. 382. 123 KNÁISZ M. 1803. 367. 124 KNÁISZ M. 1803. 378. 125 KNÁISZ M. 1803. 379. és BAJAY A. 1895. 32. 126 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 204r. f.

Next

/
Thumbnails
Contents