Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

használatával, mint például az 1744. április 19-21. között Miskolcon tartott káptalan alkalmával is.

127 Azt, hogy ez a képzés milyen volt, a források hiánya miatt nem tudjuk, de egy 1766. szeptember 20-án kelt bejegyzésből tudjuk, hogy a nagybányai noviciátusból Miskolcra érkezett Czoknaj Piacid, hogy itt filozófiai stúdiumot hallgasson.

128 A fentieket erősíti meg az a bejegyzés is, mely szerint Svajczer Keresztély vezetésével 1770. június 19-én filozófiai vita zajlott le a rendházban a jófeltételről a hallgatók közt.

129 Ugyanilyen nehéz feltárni a források alapján azt a teológiai oktatást is, amire 1772-től fogva találkozunk a miskolci rendház jegyzőkönyvében közvetett utalást. A fentebb említett két szerző sem tesz említést erről a munkáról. Minden esetre 1772. január 15-én teológiai vizsga volt a rendházban.

130 1774. augusztus 14-én pedig p. Bernard itt védte meg a szentségekről írt teológiai doktorátusát.

131 1775. február 25-én szintén volt teológiai vizsga a rendházban.

132 Végül tárgyalt korszakunk utolsó ilyen természetű bejegyzése szerint 1776. február 7-én és 8-án a teológusok vitát rendeztek a rendház refektóriumában.

133 Hogy ezek a bejegyzések egy kiépítendő teológiai stúdium alapozását dokumentálják-e, vagy csak néhány itt tartott teológiai eseményről van-e szó, a források alapján nem lehet eldönteni. Rendszeres filozófiai és teológiai képzésről és ennek kiépült intézményeiről azonban nem beszélhetünk. Mint látjuk, a minoriták nagyon sok helyen, s igen nagy területet átölelve létesítették iskoláikat. Ha a nagybányai noviciátust is beszámítjuk, hiszen ott a rend belső életére vonatkozóan szintén folyt oktatás és nevelés, minden harmadik házban találkozunk az oktatás és nevelés valamiyen szintjével. Ez a tény szépen mutatja a rend vitalitását tárgyalt korszakunkban. A fent vázolt iskolahálózatot a jezsuiták 1599-ben kiadott oktatási és nevelési rendszere, a Ratio studiorum fogta egybe. Igaz, a katolikus hit talaján állva más mintát nem is igen követhettek volna, hiszen az ettől valamennyire is önállóbb piarista iskoláztatás csak a XVIII. század második felére alakult ki, szintén a jezsuita minta alapján. Ebben az oktatási rendszerben szervezték meg a miskolci iskolát is.

134 A Miskolcon honos iskolázás részletesebb ismertetése előtt érdemes a mintát adó jezsuita Ratio studiorum-ot ismertetni. A Ratio studiorum kelekezésének történetéhez el kell mondani, hogy maga a tervezet már 1586-ban kész volt, de a rend generálisa, Aquaviva még ekkor nem hagyta jóvá, hanem hozzászólás és kipróbálás végett széjjelküldte, s csak 127 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 74v. f. 128 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 17. p. 129 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 187. p. 130 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 228. p. 131 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 288. p. 132 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 299. p. 133 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 322. p. 134 BAJAY A. 1895. 32.