Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Rózsa György: A profi sport kezdetei Miskolcon

A szövetkezet cselekvő szerve az igazgatóság volt, mely 3-12 tagból állt, elnökkel az élén. Tagjainak megbízatása 3 évre szólt. Feladata a közgyűlés határozatainak végrehajtása és az ügyek intézése. A közgyűlés választotta meg a fegyelmi tanácsot, a futballigazgatót, a szövetkezet tisztviselőit és más alkalmazottait, meghatározva azok fizetését és hatásköreit.

2 Az igazgatósági ülések legalább havi rendszerességgel történtek. A testület hatáskörébe tartozott az edző és a játékosok alkalmazása, szerződésük megkötése, fizetésük megállapítása és működési körük meghatározása. Szerződést kizárólag csak a Magyar Professzionalista Szövetség nyomtatványán köthettek. Az edzőt és játékosokat sújtó büntetéseket szintén csak a szövetség fegyelmi szabályzata alapján szabhattak ki. A közgyűlés által választott felügyelőbizottság 2-8 tagból állhatott, kötelezettségeit a kereskedelmi törvény szabályozta. A számadások és mérlegek megvizsgálásáról szóló jelentéseiket az igazgatóságnak terjesztették be. A szövetkezeti üzleti év augusztus 15-én kezdődött és következő év augusztus 14-ével zárult. Az alakuló gyűlés döntése értelmében: „az első évben elért esetleges nyereség teljes egészében a tartalékalap növelésére fordítható, mellyel az Észak-magyarországi Labdarúgó Szövetség gazdálkodik a továbbiakban."

3 A szövetkezeti tagok a cég tartozásaiért csak lekötött üzletrészeik erejéig voltak kötelezhetők, tehát korlátolt felelősségről beszélhetünk. Az alakuló közgyűlés elnökéül Kolár Nándort, a sportkörökben közismert személyiséget választotta. Igazgatósági tagok az alábbiak lettek: Kolár Nándor, Vidats János, dr. Halmay Béla, dr. Silbiger Bertalan, Majzler László, dr. Klenits Barna, Rosenberg Ferenc, Szepesi Jenő, dr. Kovács Géza, Weisz József, Varga Gyula, Nagy Andor, Farkas Dezső és Grosz Henrik, valamennyien miskolci lakosok. Orvosnak dr. Vas Miklós, dr. Ceglédi Géza és dr. Róna Artúr lett választva.

4 Az Attila, mint profi klub főfoglalkozásúként alkalmazta játékosait, akik legtöbbje a biztos megélhetést szem előtt tartva állását sem hagyta ott a sport miatt. A játékosok néhány kivételtől eltekintve miskolci és diósgyőri klubokból kerültek az Attila csapatához. A profi második ligába beosztott csapat első bajnoki mérkőzését 1926. szeptember 5-én játszotta a népkerti pályán a budapesti VAC ellen, amikoris 3:0 arányú győzelemmel mutatkozott be a miskolci közönség előtt. Az Attila őszi sportsikerei nemcsak Miskolc sporttársadalmát mozgatták meg, de a város vezetése is felfigyelt erre. A tőkehiánnyal induló klubot a város polgármestere dr. Hodobay Sándor is támogatásra méltónak találta. Miskolc vezetése felismerte a profi futball kedvező hatását a város kulturális hírnevére és számára megfelelő feltételek mellett hajlandó volt az Attila részjegyállományá2 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/1. 3 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/la. 4 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. 153. Okm. 643/1.