Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Rózsa György: A profi sport kezdetei Miskolcon

A PROFI SPORT KEZDETEI MISKOLCON - A Miskolci Attila Kör története ­RÓZSA GYÖRGY Miskolc sporttörténetének érdekes és egyben fontos részét alkotja a város első hivatásos alapon megszervezett sportegyesületének története. A 19. század utolsó évtizedeinek hőskorszaka után a századforduló kör­nyékén és a tízes évek elején, az utolsó békeévekben indult meg jelentősebben a miskolci sportegyesületek tevékenysége. A polgári élethez kapcsolódó egyesü­letek életét és működését az első világháború törte derékba, harctérre szólítva számos fiatalt, mely által valamennyi miskolci egyesület beszüntette működé­sét. A háborús és forradalmi időszakot a 20-as évek fellendülő korszaka követte, mely politikai, gazdasági, kulturális és sport téren is tettenérhető volt. 1920-at követően a megcsonkított országot hét sportkerületre osztották fel, Miskolcot az északi kerület székhelyévé nevezve ki. Elsőként a kerületek közül 1920-ban a labdarúgó kerület alakult meg. Ez a döntés a város sport életében nagy jelentő­séggel bírt, hiszen komoly szerepet juttatott a sportigazgatásban számára, Észak-Magyarország sportközpontjává emelve. Miskolc sportélete a 20-as években a város területén működő és tagjait a város lakosságából toborzó egyesületekben zajlott, melyek belügyi igazgatás alá estek szervezetileg. A város egyesületei közül csupán a Miskolci Atléta Kör (1889) volt ún. polgári egyesületnek tekinthető, mely a polgári középosztály szimbóluma is volt egyúttal. A világháborút követően a szakegyesületek erő­södtek meg számban és jelentőségben egyaránt. Ide tartozott a mindmáig mű­ködő MVSC, a vasutasok sport klubja, az MMTE, a munkás testedző egylet és az MKASE a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak sportegyesülete. Amilyen korszakhatárnak tekinthető az 1920-as év az előbb vázoltakból kifolyólag, legalább annyira fontos az 1926-os esztendő is. Miskolcon az angol labdajáték a futball 1909-ben jelent meg. Hamarosan megalakultak az egyesü­letek futball szakosztályai és a város is bekapcsolódott a szervezett kerületi baj­nokságba, az ország keleti nagyvárosaihoz (Kassa, Eperjes, Ungvár, Nyíregyhá­za stb.) hasonlatosan. A gyorsan tért hódító sportág átszervezésére 1926-ban ke­rült sor, hivatásos (professzionalista) alapon létrehívott klubok megszervezésé­vel. A professzionalizmus bevezetését hosszantartó viták előzték meg országo­san, aholis az amatőr és ezzel együtt a tömegsport alulmaradását féltették so­kan. A Magyar Labdarúgók Szövetsége nyugati, főként osztrák minták alapján szervezte át működését, létrehozva 1926 júliusában a Magyar Professzionalista

Next

/
Thumbnails
Contents