Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szécsényi Mihály: A belvárosi bordélyházak kitelepítése és kisajátítása Miskolcon (1907-1926)
Ennek ellenére a város biztos lévén a dolgában még tűzkár - biztosítást is kötött és fizetett a Foncière Biztosítónál remélt ingatlanaira 1921 végén. Ekkorra már beindult az infláció és minden érdekelt számára világossá vált, hogy ez a szerződés egyoldalúan előnyös (előnyössé vált) Miskolc számára. A város vezetése számontartotta a megállapodást, illetve annak határidejét hasonlóan az eladók. Berhang Henrik és neje 1923 júliusában kérvényt adtak be a Miskolczi Kir. Járásbírósághoz, mint Telekkönyvi Hatósághoz, hogy a hatóság törölje a Miskolc város közönsége javára előjegyzett tulajdonjogot igazolás elmulasztása alapján. A kérvény tárgyalására 1923. augusztus 3-át tűzte ki a bíróság, egyidejűleg megidézte a feleket. Az előjegyzést kérő Miskolcnak igazolnia kellett, hogy az ún. igazolási határidőt fenntartotta, vagy hogy az igazolási keresetet időben benyújtotta. Magyarra fordítva a dolgot: minden lépést megtett a békekötést követő két év elteltével, hogy kifizesse illetve, hogy kifzethesse a másik szerződő félnek az őt megillető 45 000 koronát, s így igazolni tudja jogosultságát az ingatlanok tulajdonára. A bíróság azt is jelezte, a tárgyalás eredményétől függ a kisajátítási jog törlése is. 32 Szinte napra pontosan ekkor - 1923. július 24-én - dr. Hodobay Sándor polgármester 21732/1923-as szám alatt utasította a számvevőséget és a főpénztárát az esedékes 45 000 korona kifizetésére a másik fél értesítésére. Az utasítás indoklása kifejtette: a vételárat a békekötés után két esztendővel kell kifizetni a megállapodás szerint. Mivel pedig a trianoni békét az 1921. évi XXXIII. törvénycikk fogadta el, amit 1921. július 31-én hirdettek ki, ezért ezen a napon vált esedékessé a vételár kifizetése. Mivel pedig Berhang Henrikék a vételárat át nem vették, sőt ingatlanukat a város tulajdonába nem adták, ezért Miskolc 1923. augusztus 2-án polgári pert indított ellenük a Miskolczi Kir. Járásbíróság előtt. Az érdekeltek viszont a polgármester 21732/1923-as számú határozata ellen nyújtottak be fellebbezést Miskolc város tanácsához. 33 A Miskolczi Kir. Járásbíróság, mint Telekkönyvi Hatóság augusztus 23-án a városnak adott igazat, mert annak képviselői igazolták, hogy a tulajdonjog miatt a pert megindították, kiutalta a város a vételárat, valamint időben kérelmezte jogai fenntartását a telekkönyvi hatóságnál. Miskolc város tanácsa Berhangék fellebbezését 1923. szeptember elején a város Közigazgatási Bizottságához továbbította. A bizottság egyértelműen foglalt állást, mely szerint a vita tárgya magánjogi természetű és abban csak peres eljárás keretén belül születhet döntés. A vita a felek között váratlan fordulattal ért véget, a perben a várost képviselő dr. Silbiger Bertalan tiszti főügyész 1923. szeptember 28-án levélben értesítette a városi tanácsot, hogy a Miskolczi Kir. Járásbíróság előtt 8731/1923. szám alatt folytatott pert letette, azaz befejezte. Továbbá kötelezettséget vállalt 32 IV. 1906. 15059/1926. 33 IV. 1906. 22934/1923.