Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szécsényi Mihály: A belvárosi bordélyházak kitelepítése és kisajátítása Miskolcon (1907-1926)

lakóházakat építenének. Ennek viszont feltétele az, hogy a közt legalább abban a hosszúságban, ahol épületek nem állnak kiszélesítsék.

8 Az együttműködés az 1911. március 3-án tartott építési bizottsági ülés során nyert konkrét tartalmat. Kiderült, hogy a szabályozási vonal úgy szélesítette volna ki 8 méter szélesre az utcácskát, hogy megvalósulása esetén levágta volna a megyeháza főépületének hátsó szegletét. Erre tekintettel úgy módosították a tervet, hogy a szabályozási vonal a megyeháza hátsó szegletétől induljon ki és az utca fokozatosan szélesedjen a Pecze partjáig. így az utca eleje csak 6 méter széles lett volna és 160 méter hosszan fokozatosan bővült volna a tervezett 8 méterig. Ez az elképzelés minden érdekelt félnek megfelelt volna. Megvalósulásának esetére Berhang Henrik 2000 koronát ajánlott fel a költségek fedezésére. Edelmann Mór ezt 600-zal, míg Kellner Ignácz telektulajdonos 1500 koronával toldotta meg. Arra az esetre is gondoltak, ha az utcát csak a megyeháza telkén található közigazgatási iroda épületéig szélesítik ki. Ebben az esetben Berhang Henrik már csak 1000, Edelmann Mór 300, míg Kellner Ignácz egyetlen koronát sem fizetett volna. Ez a terv azonban sem ekkor, sem később nem valósult meg.

9 191 l-re Miskolcon nagyon sok minden megváltozott. A város megkapta a törvényhatósági jogkort 1908 végén és ezzel függetlenedett a megyétől. Konjunktúra helyett beköszöntött a válság. Végezetül teljesen új - Borsod megye hasonló rendeletétől lényeges pontokon különböző - szabályrendeletet dolgozott ki a város, amely a következő címet kapta: „Miskolcz thjf. város szabályrendelete a bordélyházakról és kéjnőkről." A rendeletet a város törvényhatósági bizottsága 1910. április 21-én fogadta el, míg a magyar királyi belügyminiszter 1911. március 10-én hagyta jóvá. Ez a szabályrendelet már pontosan körülírta 10. §-ában, hogy mi a teendő bordélyház nyitásakor, bezárásakor, stb.: „Bordélyház nyitására vagy a telep áthelyezésére s illetve a helyiség változtatására, a rendőrfőkapitány véleményének meghallgatásával, a városi tanács ad engedélyt. A városi tanács a bordélyház áthelyezését hivatalból elrendelheti, ha az közerkölcsi vagy közrendészeti szempontból kívánatos. Ily áthelyezésért a bordélyház tulajdonosa semmiféle kártérítést nem követelhet. . . . Az engedély addig érvényes, míg az üzletet a tulajdonos meg nem szünteti, illetve míg az engedélyt a tanács meg nem vonja; a megvonásnak nemcsak büntetésből, hanem más fontos okból is helye lehet." A szabályrendelet alkalmazására csak 1911 júniusától került sor, mert ekkorra készült el 600 példányban kinyomtatva. A polgármester ekkor - 1911. június 2-án - utasította ismét a tiszti főorvost és a rendőrfőkapitányt, hogy az egészségügy és a rendészet szempontjai alapján tegyenek javaslatot a Rozmaring utcai bordélyházak kitelepítésére folyó év szeptember 12-ére.

10 8 Miskolc város Polgármesteri Hivatalának iratai = IV. 1906. 2867/1911. 9 IV. 1905. c. 1871/1908. 10 IV. 1906.12698/1911.