Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szécsényi Mihály: A belvárosi bordélyházak kitelepítése és kisajátítása Miskolcon (1907-1926)

István polgármester fogalmazta meg dr. Tarnay Gyula alispánhoz 1908. február 5-én írott levelében. A polgármester kifejtette, hogy Miskolc város általános szabályozási terve - mai kifejezéssel élve: rendezési terve - a Rozmaring utca Pecze parti részét nem érinti, mert ennek a szakasznak a rendezése a Pecze szabályozásával, az ottani nagy kanyar átvágásával történik majd, tehát az utca rendezésére a patak medrét használják fel és így sem telkeket, sem épületeket nem kell kisajátítani. Dr. Gencsi fellebbezésének azt a részét is visszautasította, amelyben az építési engedélyek kiadásának a korlátozását kérte. A város építési szabályrendelete ugyanis csak a szabályozással összefüggő kérdések esetén tette lehetővé építési tilalom elrendelését. A példaként felhozott bordélyház bővítése teljesen szabályosan történt. A bordélyok tervezett kitelepítése semmiféle utcarendezéssel nem jár, - jelezte a polgármester - ezért építési tilalmat bevezetni nem lehet, de szükségtelen is. Ugyanakkor jelezte, már utasítást adott arra, hogy a tiszti főorvos és a rendőrkapitány a bordélytelepek elhelyezésére megfelelő városrészt keressen.

7 A levél, majd az ezt követő döntés legfontosabb mozzanata az volt, amely megerősítette, hogy mindenképpen megvárják a helyi prostitúciót szabályozó új rendelet belügyminiszteri jóváhagyását. Ekkor még valószínűleg senki sem gondolt arra az érdekeltek közül, hogy közel három évet kell várniuk az ügy folytatására. Ugyanakkor dr. Gencsi Samu aggodalmai részben teljesülni látszottak. A Rozmaring utcai telektulajdonosok illetve bordély-háztulajdonosok ingatlanárnak értékét lényegesen csökkentette a keskeny, szűk utca miatti rossz megközelíthetőség. Ekkor már nyilvánvalóan nem elsősorban házaik forgalmának növelése érdekében kezdeményezték a szabályozási terv egy részének megvalósítását. Berhang Henrik és Edelman Mór bordélytulajdonosok 1911. február 6-án Szűcs Sándor városi főmérnökkel ismertették elképzeléseiket. Kifejtették, hogy tudomásuk szerint Borsodvármegye a megyeháza telkének - amely egyik oldalát képezte a Rozmaring utcának - Pecze-patak felőli részén emeletes szolgabírósági épületet szándékozik emelni. A szabályozási terv szerint ezért az utcát, illetve közt 8 méterre ki kell szélesíteni. Ezért azt kérték: a Rozmaring közt ne csak az építkezés hosszában, hanem a többi kőkerítés behelyezésével teljes hosszában szélesítsék ki. Kérelmüket azzal indokolták, hogy a város közönségének is érdeke, hogy a város középpontjában, a megyeháza mellett, a városházával szemközt - olyan helyen, ahol a forgalom nagyon élénk - a feltűnést keltő, szűk, piszkos és dísztelen közt megszüntessék és természetesen az ott található bordélytelepeket más helyre telepítsék, ahogyan azt már tervbe is vették. Ebben az esetben ők, mint Rozmaring utcai telektulajdonosok a város középpontjához méltó módon kiépítenék ezt a részt, telkeiken modern emeletes 7 IV. 1905. c. 1871/1908.