Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

egyesüléseknek. A sport egyesületek jellemzője ebben a korszakban, hogy a meginduló versenysport támogatása ellenére az egyesületek fő célkitűzése mindvégig a tömegsport ápolása maradt. A versenysport túlsúlya a tömegsport kárára a szocialista korszak jellegzetes terméke. Amennyiben hihetünk Szendrei Jánosnak a sport egyesületek sorában elsőként a Miskolci Tonaegylet alakult meg 1867-ben, bár a hivatalos alapszabály csak 1888. április 2-án késült el.

131 A Tornaegylet a korszak egyesületeihez hasonlóan valamennyi sportág művelésére alakult, célja rendszeres edzésekkel az egészség megőrzése volt. Általános irányultságából következett, hogy a tanuló ifjúság rendszeres sportolásának megszervezését is vállalta. A Miskolci Atléta Kör pecsétje - egy pár keresztbe tett kard - igazolja, hogy az egyesület tagjai alakulásukat 1889-re datálták.

132 A felnőttek testi kondíciójának erősítése mellett ez az egyesület is foglalkozott a fiatalokkal, bizonyítja ezt az is, hogy a tagsági korhatár 16 év, az általánosnak mondható 20 év helyett. A kör 1939-ben a közgyűlés határozata alapján feloszlott. A korcsolyázásnak művelésére és terjesztésére 1874-ben egyesület alakult; a Miskolci Korcsolyázó Egylet.

133 A jégpálya a látszat szerint igen demokratikus hely volt, mivel az egyesületnek minden, férfi, nő, és gyermek tagja lehetett, persze ha fizette a tagdíjat és volt korcsolyája. 1909. április 5-én a korcsolyázás szerelmesei új egyesületet szerveztek, olyan egyesületet, amely a nyári hónapokra is biztosította a közös programokat, azzal, hogy teniszezéssel párosította a korcsolyát.

134 Az egyesület neve az alakuláskor Miskolci Sport Egyesület, ezt a nevet 1923-ban a társaság tevékenységét jobban kifejező Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület-re változtatták. Az egyesület tagsága a korai sport egyesületekkel ellentétben meghatározottabb lett; a korhatár 18 évre módosult, és az alapító 5000 koronás tagsági díj is alkalmas volt a kiválogatódásra. A tagnévsorok tanúsága szerint a két sportágat kedvelő és művelők elsősorban tisztviselők, ügyvédek, orvosok, kereskedők, mérnökök, de van köztük iparos és igen sok tényleges állományú katonatiszt. Érdekessége az egyesületnek, hogy a hölgyek - bár nem tiltja az alapszabály -, nem jelennek meg a tagok sorában, mint meghívott vendégek kísérőik karján érkeztek a korcsolya illetve a tenisz pályára, az Erzsébetkertbe. Az egyesület 1940. június 1-én feloszlott. A korcsolyázás és tenisz mellett a sport jellegénél fogva már a korai időszakban is külön egyesületbe tömörültek a vadászok, akik a vadászat, mint sport élvezete mellett a vadgazdálkodás feladatait is vállalták. A vadászok szigorúan csak férfiak - első egyesülete Miskolci Vadásztársulat néven 1895. no131 SZENDREI, V. 648.p., B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 44/őrz., IV.1905/c. 988/1887. 132 B.-A.-Z. m. Lt. IV.19505/C. 6459/1897., IV. 1906. 10049/1937., IV.1925/b. 34.dob/25., 37.dob/36., 133 SZENDREI, V. 648.p., B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/c. 6459/1897., IV.1925/b. 35.dob/42. 134 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 616/1931., IV.1925/b. 35.dob/ll„ 36.dob/12.