Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

volt szükség, mert a jelentkezőnek a hangképesség mellett „kifogástalan társadalmi élete" is a vizsgálat tárgyát képezte. A felvett tag az egylet szabályainak szigorú és lelkiismeretes megtartására kézfogással megerősített becsületbeli fogadalmat tett. A szigorú szabályozás megtette hatását az egyesület népszerű hangversenyező csoportot működtetett, akik részvettek a jótékony célú rendezvényeken és képviselték az iparosságot a politikai ünnepségeken. Az egyesület kifogástalan működésének eredményeként nem jutott a feloszlatás sorsára, KIOSZ miskolci csoport Énekkara néven 1950. március 17-én engedélyezett alapszabály szerint 46 dalos taggal működött tovább. A dal és zene adta önképzési lehetőség kihasználásának legjobb példája a MÁV által anyagilag támogatott műhelyi dolgozókat tömörítő Miskolci Dal és Önképzőkör'

129

. Az egyesület 1920-as felülvizsgálatkor alakulásának dátumát 1885-ben határozta meg, alapszabálya azonban 1890. július 6-án kelt. Tagjai az önképzést könyvtár beszerzésével, szavalatok és felolvasások rendezésével, rajzgyakorlatok tartásával és szakmai pályázatok kiírásával kívánták szolgálni. Céljuk volt a kellemes szórakozás mellett a nemes és szép iránti érzék fejlesztése. Az egyesület szervezeti életének érdekessége, hogy tanácskozási jogú tiszteletbeli tagokkal biztosították a MÁV vezérkarának az irányítást, bár ezeket a tagokat a közgyűlés választotta. A dalkörök sorában kell megemlékezni a Miskolci „Otthon" néven alakult egyesületről.

130 1898. július 7-én kelt az engedélye a májusi alakuló ülésen szerkesztett alapszabályoknak. Az alakuló ülésen résztvevőkről mindössze annyit tudhatunk, hogy fedhetetlen jelleműek és férfiak. A kör megalakításakor céljuknak vallották az irodalommal, a hírlapírással és a művészetek bármely ágával foglalkozóknak lehetőséget biztosítani tevékenységük ápolására, az együvé tartozás erősítésével és mai szóhasználattal élve menedzselésével. 1919. január 24-én az egyesület átfogalmazta alapszabályát és nevét; Miskolci Mű és Zenekedvelők „Otthon" Társasága néven a zeneművészet mellé céljai közé felsorakozott a színművészet ápolása is. Sport egyesületek A kegyezés első évtizedében kezdenek megalakulni a korra és nemre tekintet nélkül szerveződő egyesületek sorába tartozó sport egyesületek. A szervezkedés elsődlegesen a sportágaknak megfelelően történt; a korcsolyázás, a tenisz, a kerékpározás művelésére alakultak egyesületek. A költséges sport eszközök miatt ezek elsősorban polgári társaságok voltak, a munkásság - mint láttuk - az eszköz nélküli természetjárást kedvelte. A sport egyesületekben mindvégig megmaradt a társadalmi rétegződés sőt a korszak végén már megkezdődik a szakmánkénti és vallási megoszlás is, amikor a sport is része lesz a bajtársi •29 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 6459/1897., IV.1925/b. 35.dob/16., 35.dob/17.a., 37.dob/38. 130 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 5. 146/őrz., IV.1925/b. 36.dob/3.