Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

„Miskolc város területén bárhol és bármikor kiütendő tűzvész esetében a vész helyén haladék nélkül s múlhatatlanul megjelenve, minden ingó és ingatlan vagyont, ember életet, felebaráti szeretetből, jutalomra való igény nélkül a tűzvésztől megóvni, illetőleg megmenteni."

119 Az egyesület alapszabályát 1876-ban, majd 1897-ben módosították, a szerkezet átalakítása mellett egyszerűsödött a cél megfogalmazása is ; rendszeres és szakavatott tűzoltás lett a meghatározás. Az egylet az önkéntesség megőrzése mellett 12 fizetéses tűzoltót is alkalmazott, ezek száma 1926-ra 27 főre nőtt. Az önkéntes tűzoltó egyesület működésének hatékonyságát nagyban elősegítette, hogy 1911. március 26-án a megyében működő egyesületek létrehozták a Borsodmegyei Tűzoltó Szövetséget.'

120 A szövetség célja volt a hatékony tűzoltás mellett a szakmai nevelés megszervezése, ennek keretében országos rendezvényeken vettek részt, ekkor honosodik meg a tűzoltóverseny mozgalom is. A szövetség működése tette lehetővé, hogy a tűzmegelőzésre közigazgatási rendeletek szülessenek és azok betartását szakszerűen ellenőrizte a tűzoltóság. A Önkéntes Tűzoltó Egylet 1897. évi alapszabály módosításnak a város életében fontos változás adta az apropóját, ekkor alakult meg Miskolci Önkéntes Tűzoltó Egylet kebelében alakult Mentőosztály néven az egészségügyileg is képzett mentőosztag, ez lett az önkéntes mentők első csoportja. A megyei tűzoltó szövetség alakulása a mentőosztály működését is jótékonyan befolyásolta, a mentősök működésében a nagy ugrást a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete helyi csoportjának 1926. április 12-i megalakulása jelentette.

121 A 9 pontba foglalt egyesületi célok közül a legfontosabb a mentőállomások felállítása. A mentő egyesület felvette céljai közé, hogy együttműködik a Magyar Vöröskereszt Egylettel, s magáévá teszi annak békeprogramját. A tűzoltó és mentő egyesület mellett ebbe az egyesület csoportba kell besorolnunk a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények alakítására szerveződött társaságokat is. A közegészség megóvását, javítását vállalta fel a „TELEIA" Egyesület a nemi betegségek ellen néven 1893-ban alakult egyesület. „Az egyesület célja irodalmi téren, társadalmi úton és orvosi közbenjárással javítani a prostitúciót okozó, valamint a prostitúcióból eredő kóros viszonyokon és az illetékes hatóságokat ezirányban való működésükben támogatni."

122 Az egyesület működésének mérlege a vagyontalan betegek részére fenntartott ingyenes rendelőintézet. 1912. szeptember 29-én kelt az alapszabálya a Tuberkulózis Ellen Védekező Miskolci Egyesület-nek.

123 A népbetegségnek számító tüdővész terjedését a szegény sorsúak gondozását vállalta fel az egyesület, egy gondozóintézet, esetleg szanatórium létrehozásával. Az egyesület tagjai csatlakoztak az Országos Tü119 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/b. 2664/1876. ]2

° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 34.dob/64. 121 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.1693/1927. 122 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 3262/1926. 123 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 35.dob/26.