Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
valószínűsíteni tudta, hogy a túrákon kommunista agitátorok szemináriumokat és politikai előadásokat rendeztek, esetleg illegális találkozókat bonyolítottak le. Létszámában és jelentőségében nem marad el a turista egyesület mellett a másik nagy múltú sport egyesület a Miskolci Munkás Testedző Egyesület 97 . Az „összes emberi sportágak" művelésére alakult 1910-ben, alapszabályának engedélyezése: 1911. június 6. Az egyesület rövidítése M.M.T.E., színe a vörös és sárga. Amatőr egyesületként alakult meg hivatásos sportolót nem vett fel tagjai sorába. A tagok száma 1920-ban 120, 1924-re elérte az 1500 főt. Az ugrásszerű növekedés oka, hogy nyilvántartásba vették a sportversenyeket támogató tagságot is. Az edzéseket és a versenyeket a népkerti sporttelepen tartották, 1922-ben már 4 szakosztály keretein belül: futball, birkózó, atlétikai és kerékpár. A társaság a tagsági díjak mellett a sportrendezvények bevételéből fedezte működési költségeit, a sport felszereléseket. Az egyesület bevallottan a szociáldemokrata párt befolyása alatt működött. Különleges célja és története miatt kiemelkedik a munkás egyesületek sorából a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete. 98 Az első nyelvkönyv lengyelországi kiadásának évétől, 1887-től számítjuk az eszperantó nyelv születését. A századfordulón a nyelv magyarországi terjedését eszperantó újságok kiadása jelzi. A mozgalom történetében jeles dátum 1912, ekkor alakul meg a Magyar Országos Eszperantó Egyesület, ezt a szervezkedést követi a szociáldemokraták szervezte Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete, melynek alapszabálya 1913. december 21-én kelt." A munkásegyesület célja az eszperantó terjesztése mellett tudományos viták és felolvasások rendezése, tanfolyamok szervezése. Az alapszabályban megfogalmazták a nyelvterjesztési feladatok mellett más egyéb, inkább pártfeladatnak minősülő, vagy minősíthető feladatot is, nevezetesen: könyvtár létesítése, könyvek és lapok kiadása, kongresszusok rendezése, mulatságok és kirándulások szervezése, külföldi munkások fogadása. Miskolcon az első hivatalosan meghirdetett nyelvtanfolyamot 1913-ban szervezték meg, két csoportban 50-en tanulták a nyelvet. A miskolci csoport működésének elismeréseként 1922-ben Miskolcon rendezték meg a IV. Országos Eszperantó Találkozót. A mozgalom első polgári csoportjai a 20-as évek közepére megszűntek. A miskolci munkás eszperantisták szervezkedéséről a Népszava 1922. február 7.-i száma közöl elsőként értesülést, eszerint a miskolci csoport 120 taggal megalakult. Az egyesületről fennmaradt hiteles iratok szerint a munkás csoport 1925. november 29-én tartotta alakuló ülését. Az időeltérés oka feltételezhetően az, hogy 1922-ben az országos egyesület nyelvtanfolyamot szervezett, s az itt tanulók egyesületté egyesületté alakulására hív97 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 219/1920., Közli: Források 11.45., IV. 1906. 616/1931., IV.1925/b. 33.dob/2., 37.dob/83., 98 Az eszperantó mozgalomról ld.Pál István: Szemelvények a miskolci eszperantó mozgalom történetéből 1913-1988, Miskolc,1988. 99 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 2049/1934.
