Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

szám alatt, berendezett kisebb könyvtárral, napilapokkal, szakfolyóiratokkal. Időközönként tagjai részére szakelőadásokat és felolvasásokat szervezett. Külön kell megemlékeznünk a szociáldemokrata párt által irányított Munkás Dalosszövetségről, amelynek feladata volt a munkás dalárdák összefogása. Tagjai sorába számos vidéki egyesület megtalálható, így országos rendezvények szervezésére volt alkalmas, ezzel biztosítva a párt céljait szolgáló centralizálást. A művelődési egyesületek és a dalárdák a város két Munkásotthonnak nevezett épületének helyiségeit használták az egyesületi rendezvények céljára; az egyik a Kossuth tér 15. szám alatt a másik a Batthyány utca 2. szám alatt volt. Ezeket a helyiségeket használták a szakegyletek is és itt működött a szakszervezeti bizottság is. A munkásotthonoknak könyvtára volt - 1924-ben 4200 kötetes - és alkalmas volt műkedvelő előadások rendezésére is.

95 A dalos egyletek mellett a legnépesebb munkás egyesületek a sport egyesületek, közülük elsőként kell megemlíteni a Természetbarátok Turista Egyesületét. Az egyesület alakuló ülését 1911. június 25-én tartotta, a tagok száma az alakuláskor 180 fő volt, az egyesület első elnökének Steiner Ferencet választották.

96 Az egyesület 1945-ben az országos szervezettől független önálló egyesületként újjáalakul, s azon kevés egyesületek egyike, amely nem jutott a feloszlatás sorsára. Ezt az egyesületet nem kizárólag egy tömegsport művelésére alakult társaságként kell kezelnünk. A szervezett túrázások komplex programok voltak; közművelődéssel, történelmi ismeretek oktatásával, népműveléssel és társasági élettel egybekötve. Az útvonal a közeli Tapolca, Hámor és Pereces, de szerveztek a környező megyék társegyesületeinek segítségével kirándulást a Mátrába és a Zempléni hegységbe is. Az egyesület felvállalta a természettudományi ismeretek terjesztését, s ennek érdekében könyvtár létesítését, folyóiratok beszerzését ismeretterjesztő előadások szervezését és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetését is. Az egyesület tagjai saját munkájukkal turistaházat építettek és működtettek Újhután, ebben a vendégházban a társaskörökre jellemző öszszejöveteleket tartottak. Az egyesületnek megalakulásától kezdve szoros kapcsolata volt a szociáldemokrata párttal és a szakszervezetekkel. A kapcsolat nyíltságára jellemző, hogy a munkásszervezkedések rendőri figyelésének jelentéseiben a szakszervezetek mellett mindig szó kerül a turista egyesületről is. A két háború között az egyesület vezetősége nyíltan vallotta magát munkásegyesületnek. Az egyesület két háború közötti történetében, nevezetesen 1927-ben a kommunista szervezkedés gyanúja is felmerült. A Belügyminisztérium 1927. június 1-én körrendeletben hívta fel a főispánok figyelmét a Vági párt ünnepnapi kirándulások formájában történő szervezkedésére. A körrendeletet követően a főispán elrendelte a turista egyesület figyelését. A vizsgálat megállapította, hogy az egyesület a szociáldemokrata párt egyik szervezete, azt azonban csak 95 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 4048/1924. Közli: Források II. 149. 96 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 13.dob/9„ 37.dob/32., IV.1906. 616/1931., 4048/1924. L.még: Források II.