Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

sem. Kevés az olyan kulturális, művelődési és általános célú egyesület, amely a két háború közötti nagy szakszervezeti központosítást önálló egyesületként éli át. Közéjük tartozik az Altalános Munkásönképző Egylet, Természetbarátok Turista Egyesülete, Miskolci Munkás Testedző Egyesület, „Hajnal" Ismeretterjesztő Kör, Miskolci Altalános Munkásdalárda. A kulturális és önképző feladatokkal a csoportban elsőként az Altalános Munkásönképző Egyletet alakult 1893-ban; asztalossegédek, kőművesek, vasmunkások és cipész segédek szervezték. Első alapszabály fogalmazványát a minisztérium nem hagyta jóvá, az átutazó munkások segélyezéséhez fűzött kötelező hasonló célú egyesületi tagság kötelezővé tétele miatt. Az elutasítás indoka, hogy az egyesületi tagság kötelezővé tételével az egyesület szorgalmazza az országos szervezkedést és ezzel megsérti az egyesületek politika mentességét. Az egyesület működésének eredményeként 1901-ben Miskolcon rendezték meg a munkásönképző és szakegyletek II. országos kongresszusát. A város egyesületeit 4 küldött képviselte; 2 az önképző egyletet, 1 a szabókat, 1 a nyomdászokat.

93 Hajnal Ismeretterjesztő Kör 1919-ben alakult, tagjainak száma 150. Műkedvelő előadások, matinék, társas esték és felolvasások rendezésével fejleszti tagjainak szellemi életét. Jólképzett 12 tagú énekkara van. Evenkint több ízben szokott rendezni műkedvelő színi előadásokat. Helyisége van, azonban anyagi eszközei igen szűkösek, előadások rendezéséből és adományokból tartja fenn magát. Egyik alosztálya Miskolci Testedzők Köre néven többféle sporttal foglalkozott. Az önképző egyesületek mellett a munkás kulturális egyesületek két nagy csoportját kell számontartanunk; a munkás dalárdákat és a sport egyesületeket. A munkás dalárdák a polgári dalkörök mintájára szerveződtek. Elsőként a Miskolci Altalános Munkásdalárda alakult meg 1910. december 19-én, alapszabályát 1911. február 16-án hagyta jóvá a belügyminiszter.

94 Tagjai között a működő énekkari tagok mellett szép számban voltak ún. pártoló tagok, akik anyagi támogatásukkal lehetővé tették a dalárda működését és biztosították az állandó közönséget a dalárda fellépéseinél. A működő tagok száma 40 főben állandósult a pártoló tagok száma ennél jóval több 160 volt. A dalárda az énekkari próbákat hetente kétszer tartotta, hangversenyeit pedig ünnepnapokon és vasárnap. A dalárda műsora elég vegyes volt, szerepeltek rajta a francia forradalom dalai, magyar népdalok, klasszikusok. A dalárda töretlen népszerűségének köszönhetően 1945-ben 50 taggal újrakezdte működését. Munkás dalos csoportok nemcsak önálló egyesületként működtek, általában a szakegyletek mellett is alakult dal, vagy zene, esetleg színházi csoport. Közéjük tartozott a Miskolci Mozdonyvezetők Otthona és Dalárdája. 1910-ben alakult, tagjai MÁV altisztek, mintegy 70-en. Saját helyisége volt a Gizella utca 1 93 Népszava, 1901. december 28. és 31. Közli: Források I. 71. 94 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 616/1931., IV. 1906. 4048/1924. Közli Torrások II. 149., IV.1925/b. 33.dob/22., 33.dob/63., 37.dob/94., 39.dob/36.