Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

eredményes szakoktatási és művelődési tevékenység is folyt. Szerepel az ira­tokban a szakegylet önképző tevékenységének egy érdekes rendezvénye; ta­nulmányi kirándulás Budapestre. A szakegylet oktatási és kulturális téren ki­emelkedő munkájáról a Typographia több ízben adott hírt részletes tájékozta­tást közölve a szakmai rendezvényekről. 1945-ben a szakegylet Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete Miskolci Kerülete néven, megtartva az Arany János utcai székházat, 85 taggal újjáalakult, majd 1948-ban beolvadt a „Szabadszakszervezetbe" . 92 A fentiek mellett külön szakegyletet alakítottak az építőmunkások, a bőripari munkások, a borbély és fodrász segédek, a szabó munkások, a festő munkások, a cipészek és csizmadiák, a kávéházi, éttermi és szállodai alkalma­zottak. Természetszerűleg a szakegyleti mozgalom mellett a nagy múltú egye­sületekben tovább él a széles skálájú feladatvállalás és a párt kapcsolatok formái is igen tarka képet mutatnak, különösen a szociáldemokrata párt üldöztetései­nek idején. A Szociáldemokrata Párt - mint említettük - már alakulása idején is felismerte a legálisan működő egyesületek adta szervezési lehetőséget és igye­kezett az egyesületeket minél nagyobb számban ellenőrzése alá vonni. A Kom­munista Párt a szigorú illegalitás miatt nem tudott, vagy nem is akart utat talál­ni ezekhez a tömegszervezetekhez. A munkáspárti befolyás az egyes szerveze­tekben nehezen nyomon követhető folyamat. Korszakonként is változhat egy­egy egyesület politikai beállítottsága. Sok esetben tapasztalható, hogy az egye­sületek megváltak kommunista tagjaiktól, hogy így elkerüljék a feloszlatást. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a szakszervezetek és a szociálde­mokraták összefonódása is igen erős volt, így a szakszervezetek által működ­tetett kulturális egyesületekben is fellelhető a szociáldemokrata hatás. A mun­kás egyesületek két háború közötti viszonylagos szabad mozgásához nagyban hozzájárult a Bethlen-Peyer paktum. Ez tette lehetővé az országos dalos találko­zókat, az országos sport versenyeket és a népünnepélyeket. Az engedélyezett széles tömegeket mozgató megmozdulásokon sok lehetőség nyílott az illegális munkára, ezek az egyesületek szabad programokat hirdettek, ahová bárki el­mehetett. A szervezeti életük sokkal zártabb volt, önvédelemből csak szervezett munkást fogadtak be soraikba. A munkás egyesületek életében 1927-ben válto­zás állt be, ellenőrzésüket a megyei főispán hatáskörébe utalta a kormány. Ez az intézkedés állandó felügyeletet jelentett, ez kiváltotta a mélyebb illegalitást a politikai munkában és az egyre szaporodó kompromisszumokat. Ekkor került sor a kommunisták kizárására az egyesületekből, és megtörtént a radikális ve­zetőségekben a személycsere. A nyíltan gazdasági harcra szerveződött szakegyletek mellett olyan munkás egyesületek is alakulnak, melyek elsődleges célként a művelődést és az önképzést vállalták. Ezeknek az egyesületeknek az életében a népművelés terén elért eredmények mellett nem elhanyagolható a politikai szervező funkciójuk 92 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 37.dob/44, 39.dob/34.

Next

/
Thumbnails
Contents