Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

csak szorosan vett szakmánkénti egyesületekben sikerülhet, miközben szükség van széles munkásrétegek szolidaritására, így jut el a munkásság az egész országot behálózó szakegyletek és az ezeket szervező, tömörítő szakszervezetek megalakulásához. Ezekből a szakszervezetekből nő ki a választások idején a szociáldemokrata párt. Amikor 1875-ben a belügyminiszter rendeletben betiltotta az egyesületekben a politizálást egyértelműbben különültek el a művelődési és önsegélyező egyesületek és a gazdasági harcot vállaló szakegyletek és főként a pártok. Az 1901-1905 közötti bérmozgalmak megerősítik a szakegyleteket és az országos központokat. Amikor 1905 végén megalakul a miskolci szakszervezeti bizottság már működőképes a szakegyleti hálózat. A dualista korszakban alakult segélyező egyesület az Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkant-pénztár. A pénztár megalakulásáról igen kevés adattal rendelkezünk; az 1883. évi tisztikar egy részének nevét ismerjük. A pénztár szociáldemokrata vezetés alatt állt, működésének az alakuláskor igen szélesre meghatározott körét a kötelező betegbiztosítás bevezetéséről szóló törvény megnyirbálta.

85 A korszakban alakult segélyező és érdekvédelmi szakegyletek sorába elsőként a Magyarországi Famunkások Országos Szövetségének miskolci csoportját kell említeni.

86 1892. november 6-án tartották az asztalossegédek szakegyleti alakuló ülésüket. Az ülésen elhangzottak alapján ez az egyesület már alakulásának pillanatában az országos faipari szervezkedés részének vallotta magát. Az országos egyesület alapszabályát a minisztérium 1893. január 7-én hagyta jóvá.

87 Az egyesülés célja egyértelmű: tagjainak szellemi és anyagi érdekeit megóvni, munkafeltételei javítására irányult törekvéseit keresztül vinni. A Magyarországi Vas és Fémmunkások Szövetségének helyi csoportja 1903-ban alakult, a csoport létszáma az elnök - Bartek János - jelentése szerint 1920-ra elérte a 2100 főt. Az 1922. évi egyesületi ellenőrzéskor 747 fő volt az egyesület által nyilvántartott tagok száma, az elnök Hollancsik Imre, az alelnök Dolhai József volt. Az Élelmezésipari Munkások Országos Szövetsége miskolci csoportja az országos alapszabály elfogadásával 1907. május 12-én alakult meg 86 fővel, elnöke Boros Lajos. 1922-ben Sipos Bertalan elnökletével és Vrana Sándor alelnöksége mellett a taglétszám 190 fő volt. Az egyesület 1947-ben Magyar Élelmező Munkások Szabad Szakszervezete néven alakult át.

88 A Magyarországi Húsipari Munkások Szövetsége miskolci csoportja 1922. január 22-én alakult Filkovszky István elnök és Ducsay Sándor titkár vezetésével, a központi alapszabály elfogadásával. A taglétszám 1922-ben 50 fő. 85 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 1526/1884. 86 A város polgármestere 1920-ban jelentést készített a munkás egyesületekről, az elnököktől bekért adatok alapján. Valamennyi egyesületnél az adat ebből a jelentésből származik. B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 219/1920. A jelentést közli: Források II. 45. Az 1922. évi adatokat ugyancsak a polgármester jelentéséből idézem. B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 616/1931. 87 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 34.dob/7., Források I. 31. 88 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 39.dob/19.