Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
az önművelést vállalja fel, másik része jótékony célú, de vannak közöttük közművelődési és társasági egyesületek is. Tekintve, hogy legfontosabb jellemzőjük a társadalmi változásoktól független felekezeti elkülönülés és az egyházaktól jelentős szellemi és anyagi támogatást kaptak, az ekkor alakult egyesületek legtöbbje a koalíciós kor végén bekövetkező feloszlatásig aktívan működött. A katolikus egyesületek egy része a hitélettel szorosan összefüggött, ezek társadalmi tevékenysége nagyon áttételesen valósult meg, és működésük nehezen követhető a forrásokból, mivel belügyminiszteri engedélyre a templomi gyülekezéshez nem volt szükség. A bejegyzett hitbuzgalmi egyesületek a papság aktív részvételével és szervezésében működtek főként a fiatalság körében, de tevékeny tagjai voltak a nők is. A hitbuzgalmi szervezkedések sorában kell megemlíteni a Mária kongregációkat, melyek a Magyarországon igen erős Mária kultusz ápolására szervezkedtek már a középkortól kezdve. Jelentős társadalmi esemény volt a kongregációk életében a zarándoklás: a számos Mária kegyhely valamelyikének meglátogatása. A zarándoklás szervezett csoportokban történt, több napos utazással egybekötve, amely utazás során a közösségi élet minden nevelő hatású módszerét alkalmazták; közös éneklés, szentek életének felolvasása, világi mesék a népi mondavilágból. A résztvevők - az egyházi egyesületeknél megszokott formában - egész családok, bár a felnőtt korú férfiak száma elenyésző volt. 76 A világi jellegű egyesületek két nagy csoportját különböztetjük meg: 1./ Karitatív szociális egyesületek A hitbuzgalmi tevékenységet nem zárják ki, de fő céljuk a szociális karitatív érdekvédelem. Ezek az egyesületek általában önfenntartók voltak, a segélyezéshez természetszerűleg kaptak egyházi támogatást is. A legnagyobb múltú jótékony célú egylet az izraelita Chevra Kadischa 77 . Alakulásának időpontjáról eltérőek a források. Az egyesület tagjai az alakulás időpontjaként az 1768-as évet jelölték meg, az 1867-ből származó első írásos nyilvántartás az alakulás időpontját 1816-ra teszi. 1867-ben az egyesület elnöke Schwarz Ferenc szeszkereskedő, titkára Fischmann József terménykereskedő volt, tagjainak száma 150 felnőtt és 80 ifjú, a vallási előírásoknak megfelelően valamennyi férfi. Az egyesület célja : „Betegek ápolása, halottak eltemetése és szűkölködők segélyezése" A szűkszavúan, de annál kifejezőbben megfogalmazott célok felsorolása az évek során jelentősen bővült, különösen azt követően, hogy megépült az egyesület kórháza. A kórház építés az egyesületi alapszabály bővítését tette szükségessé 1877-ben, idézzük innen az egyesület céljára vonatkozó rendelkezést: 76 A kongregációk hivatalos egyesületi bejegyzésre nem kerültek, iratanyaguk nem maradt fenn. A zarándok utakról szerző családi elbeszélésekből értesült. 77 Szendrei V. 495.p., 535-536.p., B.-A.-Z. m. Lt. IV.758. 94/1867., IV.809/b. 2875/1877., IV.829. 4. 2/1887., IV.829. 24. 4479/őrz., IV.1905/C. 6459/1897., IV.1906. 616/1931., IV.1906. 7593/1932., IV.1925/b. 34.dob/63.
