Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

„Ezen egylet fő törekvése lévén a vallásosságot és felebaráti szeretet gyámolítani és előmozdítani, ennél fogva célja: a. / A szenvedők vigasztalása és segélyezése. b. / Szegény betegek gyógyíttatása és ápolása ezen célra fennálló egyleti kórházban, és saját lakásukon gyógyítandó szegény betegeknek ingyen gyógyszerek nyújtása. c. / Haldoklóknak a vallás vigasztalását nyújtani és szükség esetén őket utolsó intézkedéseik megtételére figyelmeztetni. d. / Az elhunyt tagokat az egyház rendtartásai szerint eltemetni, temetéseiket rendezni s vezetni. e. / Az elhunytak által különösen lelki üdvösségük céljából végakaratúlag tett egyházi és vallási intézkedéseinek végrehajtása."

78 A nagy múltú egyesület sem kerülhette el sorsát 1950. július 11-én a hírhedt 7330/1946. számú rendeletre hivatkozva feloszlatta a belügyminiszter.

79 A férfiak egyesülete mellett 1903. december 21-én alakult meg nemre tekintet nélkül a Miskolci Izraelita Komaegylet; „Törvényes házasfelek fiúgyermekeinél a komaságot elvállalni és általában szegény gyermekágyas asszonyokat támogatni".

80 Az alapító férfi és nő tagok 100 korona befizetésével hozták létre az egyesület alaptőkéjét, melynek jövedelme kizárólag gyermekágyasok segélyezését szolgálhatta. Az egyesületi tőke nagyságára jellemző, hogy az alapító tagsági díj lehetett 1000 korona is, ez esetben a befizető jogot szervezett arra, hogy halála után az egylet a nevében vállalt évente egyszer komaságot, biztosítva, hogy az újszülött az alapító nevét vegye föl. Az alapító tagság mellett létezett pártoló tagság évi 4 korona tagsági díjjal és rendes tagság 1 korona befizetése mellett. Az egyházi szervezést a név mellett a Deák utca 20. szám alatti székhely bejegyzés is jelzi, itt az ortodox egyház központja. 1902. szeptember 21-én kelt az alapszabálya Bikiir-Cholim Jótékony egyletnekP Az egyesület neve ellenére elsősorban betegségi önsegélyezésre alakult egyesület volt. Saját tagjainak és azok családtagjainak biztosított orvosi ellátást és a szükséges gyógykezelést. Ebből a célból saját orvosokat alkalmazott az egyesület. A orvosi szolgáltatás mellett az volt a legfontosabb, hogy a bajban nem hagyták magára a beteget. Minden nap két tagtárs látogatta meg, meggyőződött egészségi állapotáról, a szükséges segítség mértékéről és módjáról és a betegsége következtében esetleg megromlott anyagi helyzetéről. A beteglátogatók előterjesztése alapján az egyesületi elöljáróság intézkedett a beteg megfelelő ellátásáról, beleértve az esetleges anyagi segítséget is. 2./ Kulturális, tudományos egyesületek Tevékenységük nem kapcsolódott közvetlenül az egyházi célokhoz. Szervezésükkel az egyház a korábban alakult világi egyesületek befolyását igyeke78 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/b. 2875/1877. 79 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 24. 4479/őrz. 80 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 7. 390/őrz. 81 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 6. 271/őrz., IV.1906. 616/1931.