Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

c/ a hatóságokat törvényes intézkedéseikben támogatni, és ügyelni arra, hogy a tagok a törvényes határozmányokat szem előtt tartsák, valamint arra is , hogy jogtalan visszaélések felderítessenek és meggátoltassanak; d. / a szóban forgó iparágakat illető, ezeknek emelését célzó s netáni hátrányos körülményeket elhárító javaslatokat s véleményeket a hatóságok eléterjeszteni; e. / a testületi szellemet és összetartozási érzelmet növelni, ápolni."

36 Mindez az érdekvédelem Miskolc város és a megye területén önálló engedéllyel rendelkező iparosok számára volt fenntartva. 1929-ben az egyesülethez csatlakoztak a szállodások is, ettől kezdve az egyesület neve kibővült, de névváltoztatástjelentett a megye nevének változása is. 1907. február 5-én újabb szakmai egyesület kezdte meg működését a Miskolci Építőiparosok Szövetsége.

37 150 építőiparos alapította érdekvédelmi célból. Működésük érdekessége, hogy az iparos társadalom érdekvédelmének körébe tartozónak tekintették a tagok, mint munkaadók és munkások közötti békés viszonyt. A béke érdekében a munkások jogos kívánságainak elismerését és a jogtalan követelések elleni harcot felvették céljaik közé. Különleges utasításokat fogalmaztak meg az egyesületi tagságról is: az egyik, hogy nem lehet tagja az az egyesületnek, aki más munkásszervezethez tartozik, a másik szigorítás, hogy a tagságot írásban kellett kérvényezni, 2 tanúval hitelesített aláírással, s ez a kérvény írásbeli nyilatkozat volt arra nézve is, hogy felvétel esetén a jelentkező aláveti magát az alapszabályoknak és a vezetőség határozatainak. Az építőiparosokhoz 1909. március 17-én csatlakoztak a szabóiparosok, 1912-ben a borbélyok és fodrászok, még ugyanebben az évben az asztalosok, 1914. május 17-én a sütőmesterek és 1918. május 29-én a pékiparosok alakítottak egyesületet.

38 Valamennyi egyesületnek szinte szószerint azonos az alapszabályában a munkaadói érdekvédelem meghatározása, melynek lényege a munkavállalók gazdasági harca elleni egységes fellépés. Ezeket a munkaadói érdekvédelmi egyesületeket nevezte a munkásság „kutyaszövetségeknek".

39 Az érdekvédelem az elsődleges célja a tanítóegyesületeknek, amelyek a korszerűbb népoktatásért meginduló mozgalom eredményeként alakulnak az 1860as évek elején. Az 1868. évi népoktatási törvény kötelezően előírta ezeknek az egyesületeknek a szervezését. Az így megnövekvő állami befolyás arra ösztönözte az egyházakat, hogy felekezeti tanítóegyesületek szervezését szorgalmazzák. A rivalizáló állam és egyházak aktivitása nem kedvezett az egyesületek 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 353/őrz. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829. 559/őrz., IV.1905/c. 6364/1907. 38 Miskolci Szabóiparosok Szakszervezete B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 36.dob/24. Miskolcon és Vidékén lakó Asztalosmesterek Szövetsége B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 36.dob/37. Miskolci Borbély és Fodrász Mesterek Szövetsége B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906.616/1931., IV. 1925/b.34.dob. Miskolci Sütőmesterek Egyesülete IV.1925/b. 36.dob/21. Miskolci Pékiparosok Szövetsége IV.1925/b. 16.dob/4. 39 A szövetségekről bővebben ld. Források I.