Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

működésének, túlszervezettség jelentkezett. A nagyszámban megalakult egyesület közül csak 1-2 élt tovább, ezek a tovább élő egyesületek az önművelés mellett a népművelés ügyéért is sokat tettek. A Miskolcon 1898. április 24-én alakult meg a Miskolci Elemi Iskolai Tanítók Otthona és Segélyegylete, engedélyezésére szeptember 3-án került sor.

40 Miskolci sajátosság, hogy az elemi iskolai tanítók és tanítónők mellett tagjai sorába fogadta az óvókat és óvónőket is. Az egyesület tanulságos és mulatságos összejövetelek, estélyek, kirándulások útján akarta lehetővé tenni a testületi, kartársi szellem kialakulását, erősíteni az összetartás érzetét. Tanítók otthonát hozott létre, ahol könyvtárral, szaklapokkal az önképzést, rendezvényekkel a szórakozást biztosították. Segélyalapja is volt az egyesületnek. A szervezőként fellépő egyházak sorában elsőként az izraelita egyház volt eredményes 1906. január 15-én kelt az alapszabálya a „Chevrasz Ezrasz Mórim" A Miskolci Izraelita Tanítótestület Segélyegyesületéjiek.

41 Az elemi iskolai tanítók egyesületéhez hasonlóan ez az egyesület is segélyegylet és művelődési egyesület is volt. Segélyegyleti minőségében a beteg és munkaképtelen tanítókat, az özvegyeket és árvákat segélyezte, ezen kívül a tagok gyermekemek ösztöndíjat adományozott és esetenként kamatmentes kölcsönökkel is támogatta nehézsorsú tagjait. A szakmai képzés és továbbképzés elősegítése is bekerült a feladatok közé tanulmányutak finanszírozása formájában. Jelentős pozitívuma volt az egyesületnek hogy lehetőséget adott a nyugdíjas tanítóknak a belépésre. A tanítók mellett értelmiségi rétegegyesületnek minősíthetjük a tisztviselők egyesületeit, közülük az első a Miskolci Tisztviselők Köre, 1903. február 21-én alakult Br. Vay Elemér elnökletével.

42 A kör elsősorban társasági egyesületként szerveződött, de segélyezési feladatokat is vállalt. Tagjainak köre igen tág volt; minden tényleges és nyugdíjas állományú állami, törvényhatósági, egyházi, városi, községi és magántisztviselő, a hadsereg és a csendőrség tisztjei és tiszthelyettesei kérhették felvételüket. Ez a széles tagsági kör a reformkori kaszinóra emlékeztet, s a szervező főispán és a tagság is elsősorban a társasági éltre helyezte a hangsúlyt, ez azonban nem változtat azon, hogy az önsegélyezés nem tartozik a kaszinók feladatköréhez. A szélesre nyitott belépési lehetőség is hamarosan leszűkült, a magántisztviselők saját egyesületet szerveztek. A tisztviselők egységes szervezetbe tömörülését megbontó társaság a Miskolci Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete.

43 A szokatlan párosítást Miskolc városban nem kell különlegesnek tekintenünk, hiszen itt a magántisztviselők jelentős része a kereskedelemben dolgozott. Egyébként 1923 után, amikor a Kereskedelmi Testület átszerveződött és tagjai közé fogadott minden kereskedelemmel foglalkozót, az egyesületből kimaradtak a kereskedelmi alkalmazottak. Miután 1926-ban az egyesület csatlakozott az országos 40 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 153/őrz. 41 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 534/őrz. 42 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 327/őrz. 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 34.dob/8., 34.dob/54.