Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

tatták, ebből a névből 1923-ban elhagyták az elejét így lett az egyesület neve megszűnéséig Miskolci Kereskedelmi Testület.

52 Utolsó adatunk a testületről, hogy 1948-ban az akkori 800 tagja - már csak kiskereskedők - „önként" egyesült a KISOSZ helyi szervezetével. A Terménycsarnok alakulásának pillanatától kezdve a nagybani kereskedők egyesülete volt elsősorban, így természetes, hogy a kiskereskedők - akiknek érdekeit a nagykereskedőkkel szemben is védeni kellett - külön egyesületet hoztak létre. Csatlakoztak a kiskereskedőkhöz azok a kisiparosok, akik saját termékeik árusításával foglalkoztak, így kereskedelmi érdekeltségük is volt. Az egyesület összefogta nemcsak a város, de a környék kisiparosait és kiskereskedőit, így neve meglehetősen hosszú lett: Miskolcon és vidékén lakó Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesülete.

33 Az érdekvédelem mellett a gazdasági szakértelem fejlesztése érdekében az önképzés is szerepel a társaság programjában és gondoltak a tagok, az özvegyek és árvák segélyezésére is. Az egyesület tagfelvételi rendszerében az 1933.évi alapszabály módosításkor két figyelemre méltó változás is történt; az egyik, hogy az önálló iparosok és kereskedők mellett felvételi lehetőséget kaptak az alkalmazottak, de csak a vezető állásúak, a másik a nem magyar állampolgárok felvételi tilalmának fogalmazásbeli túlhangsúlyozása. Mindkét módosítás a válság okozta nehézségek miatt megszorult kisiparos és kiskereskedő réteg önvédelmét szolgálta. Az egyesület a koalíciós korszakban túlélte az első feloszlatási hullámot, hogy beolvadjon 1948-ban a KISOSZ miskolci szervezetébe. A kiskereskedők önálló szervezkedésének még egy kísérletét ismerjük, 1919. március 9-én alakult az egyesület a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedők Egyesülete.

34 A tagokat a gazdasági nehézségek kényszerítették szervezkedésre; a feketepiac hatásának ellensúlyozására, beszerzési és értékesítő csoportokat hoztak létre. Az önálló iparosok szakmai egyesületeinek sorát 1903. május 10-én a Borsod megyei Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Egyesülete nyitja meg.

35 Az egyesületi alapszabály szabatosan fogalmazza meg a szakmai egyesületek alapvető célját, az érdekvédelmet: „ezen iparágakban foglalkozók anyagi és szellemi érdekeit előmozdítani nevezetesen: a. / a szóban forgó iparágak gyakorlására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és hivatalos intézkedéseket figyelemmel kísérni és gondoskodni arról, hogy az érdekeltek ezekről gyorsan és alaposan értesüljenek; b. / tagjait és átalán ezen iparágakkal foglalkozókat törvényes jogaik gyakorlásában támogatni, számukra védelmet nyújtani; 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 33.dob/53., 33.dob/54., 37.dob/25. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 32.dob/29., 36.dob/40., 37.dob/66., 34 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 16532/1920. 35 B.-A.-Z. m. Lt.IV.829. 353/őrz., IV.1925/b. 33.dob/32., 37.dob/18., 39.dob/7.