Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

litikai pártkezdeményként is funkcionáló egyesületek sorában meg kell említeni a demokrata köröket, a 48-as köröket. A pártok megalakulásával ezek a körök elvesztették politikai feladatukat, társaskörként éltek tovább, bár az elnevezésük továbbra is demokrata, vagy 48-as maradt. A pártok megalakulásától kezdve az egyesület egy másfajta szerepkört kapnak, tekmtve, hogy a bejegyzett pártok csak engedélyezett gyűléseket tarthattak, az engedély nélküli összejövetel, a klub élet, kizárólag az egyesületekben volt lehetséges, így fordulhat elő, hogy az egyes pártok befolyása alatt működő egyesületekkel találkozunk, sőt a munkás pártok esetében legalizálásuk érdekében saját szervezésű egyesületeikkel. Hasonló lesz a helyzet a jobboldali, revíziós mozgalmakkal és majd a nemzeti szocialista mozgalommal is. A korszak első évtizedeiben a nemzeti ellenállás korának után éléséből táplálkozva még néhány évig élnek a honvédegyletek segélyező változatai. Ennek a mozgalomnak a tipikus terméke a Miskolci Első Magyar Hadastyán Egylet

12

. Szendrei János aggharcos egyletként emlegeti az 1897. évi egyesületi nyilvántartás adataira támaszkodva. Az egyesület alakulását 1873-ra datálja, céljaként a betegsegélyezést, és a temetést határozza meg. Az iratokban fennmaradt első hiteles alapszabály 1902. június 8-án kelt, megfogalmazásaiból következően egy segélyegylet, amely szegény sorsú katonákat segélyez. Van azonban az egyesületnek két olyan feladata, amely eltérő a hasonló céllal alakult polgári egyesületektől, az egyik egy cél megfogalmazás: „nemzeti ünnepeken a Király Őfelsége születése napján és más hasonló ünnepélyeken az egylet tekintélyének megfelelően részt venni." A másik említésre méltó tényező, hogy a egyletnek saját zenekara van. Az egyesület történetéről keveset tudunk, tény, hogy 1920-ban már nem szerepel a működő egyesületek sorában. A polgári értelemben vett pártok megalakulásáig tisztán politikai célú egyesület igen kevés alakult, köztük volt a Miskolci Demokrata Kör

13

.A cél megfogalmazása egyértelmű: „A társas szellemnek demokratikus irányban való fejlesztése. Miskolci várost és Borsod megye közönségét érdeklő és általában egyéb közérdekű ügyek megvitatása." Az egyesületnek tagja lehetett, minden férfi, akinek önálló foglalkozása volt, vagy „tanulmányi oklevele" és nem lett tagja valamilyen demokrácia ellenes csoportosulásnak. Sajnos az egyesület tagjainak névsora nem áll rendelkezésünkre, hogy tisztán lássuk, kik is a tagjai, de a megalakulás éve és a tagokra vonatkozó megfogalmazás elég támpontot ad, hogy a tisztviselői kar által létrehozott politikai tartalmú társadalmi egyesület működését vélelmezzük, amely a tisztviselő Vázsonyi Vilmos szervezte Demokrata Párt híveit tömörítette. Az egyesület a Demokrata Párt helyi szerveinek megalakulásakor jelentőségét vesztette és megszűnt működni. A politikai egyesületek sorába kívánkozik, egy céljában különleges egyesület; a Miskolci Székely Társaság. Az egyesületet 1909. február 21-én hívta életre Gálffy Ignác, engedélyezése egyetlen hónapig tartott. A társaság célja: „A szé12 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 6. 1? B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 241/őrz.