Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

kelységet érintő közművelődési, közgazdasági, ipari és nemzeti ügyeknek társadalmi és hírlapi úton való előmozdítására szolgáló eszközök, estélyek és felolvasások rendezése, a székelyföld és népe ismertetése, székelyföldi kirándulások rendezése, székely iparcikkek és termékek értékesítése."

14 A székelység nacionalista célokra történő felhasználását a jó szándékú és hasznos egyesület nem élte túl, az 1920. évi nyilvántartásban már nem szerepel, mint működő egyesület. Társadalmi, társasági egyesületek A társadalmi és társasági egyesületek sorában elsőként az ebben a korszakban is továbbélő Miskolci Kaszinót és a Miskolci Polgáregyletet kell megemlítenünk. A dualizmusban ezek a nagy múltú egyesületek és jelentős változáson mennek át, a Széchenyi-féle össztársadalmi kaszinó eltűnik az egyesületek életéből és a társadalmi rétegeknek megfelelő szervezkedések veszik át a helyét. Az átalakulás a korszak végén és a két háború között teljesedik ki, amikor az egész társadalom életét áthatja a „hivatás rend" eszmeisége. A kaszinók és társaskörök a tagok válogatásában visszakanyarodtak az eredeti angol mintához, áthághatatlan falakat emeltek az egyes társadalmi rétegek közé, főként a népes városokban, a falu ebből a szempontból liberálisabb volt. A Kaszinó és a Polgáregylet mellé felsorakozó Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet céljában ennek a polarizációnak ellenpéldáját mutatja, azzal, hogy a civil polgárok és a katonák közös egyesületét hozta létre. Ténylegesen a személyi és vagyoni kiváltságokat vesztett és katonai pályára kényszerülő magyar nemességet hozta vissza az egyesület természetes nemes-polgári közegébe. Ha megvizsgáljuk a következő korszakok híres-hírhedt táncos rendezvényeit, a meghívottak között mindig ott találjuk a városban állomásozó katonaság tisztjeit. A Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet Lévay József elnökletével 1872. június 22-én alakult.

15 A lőfegyverek célszerű kezelése és a lövésben való gyakorlás mellett a védképesség fejlesztését és nem utolsó sorban a társadalmi szórakozás szervezését vallotta céljának. A polgárok és honvédek különválást követte a gazdák szervezkedése. Egyesületük Miskolci Gazdák Társasegylete néven 1897. január 13-án alkotta meg alapszabályát.

16 Céljának megfogalmazása a kor követelményének megfelelően politika mentes és egyetlen mondat:" Az egylet célja: művelődés, tisztes szórakozás, a gazdasági szaktudás bővítése."

17 A tagokra vonatkozó határozat sem sokkal hosszabb mindenki tag lehet, aki gazdasággal foglalkozik, vagy az iránt 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 36.dob/26. 15 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/b. 1848/1880., IV.1925/b. 35.dob/31. 16 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1905/C. 6459/1897., IV.1925/b. 29.dob/l., 35.dob/18., 37.dob/26., 39.dob/57., IV.1925/C. 4.dob/2. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 35.dob/18.