Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

réssé és elismertté váló Miskolci izr. Nőegylet, 1867. január 21-én a hit tanításának elősegítésére a Miskolci Thorasz Cheszed Clievra. Miskolc városban a reformkorban megjelenik az első szakmai egyesület is a Borsod-Miskolci Orvos, Gyógyszerész Egyesület 1847-ben. A fentiekben vázolt folyamatot szakítja meg a szabadságharc leverését követően a Bach-korszak. A nemzeti tragédia, a félelemből, a hatalom megnyilvánulásai miatt megszületett elzárkózás jó táptalaj az egyesületek alakítására. Ugyanakkor a hatalom is támadásba lendül, ellenőrzése alá akarja vonna az egyesüléseket, ennek egyik eszköze a kötelezően elrendelt írásbeli működési szabályzat. A passzív ellenállás tipikus példája, hogy az egyesülési vágy ellenére nem alakulnak csoportok ebben a korban. Miskolcon kivételt jelentenek ez alól az egyházak irányításával alakuló segélyező egyesületek; Betegápoló és Temetkezési Egylet /1863/, Miskolci helv. hitv.I-II-III.számú Temetkezési Társulat /18631864/ Rk. Temetkezési Egylet/1863/ Miskolci ref. Női Filléregylet/1867/ Ezeknek az egyesületeknek az alakulását a politika számára elfogadható egyház fennhatósága tette lehetővé. A korszak második felére egyébként a hatalom szigora is enyhült, bármely egyesület megalakulhatott, ha nem voltak politikai céljai. Ekkor került bele az egyesületi alapszabályokba a későbbi korokban anakronisztikusán ható „politika mentes" kitétel. A korszak jellemző egyesületei a Honvédegyletek. A mozgalom története 1861-ben kezdődött. A februári pátens után indult meg a gyűjtés az 1848/49-es szabadságharc honvédéi számára. Az egyesület nem csupán segélyegylet volt a Borsod megyei Honvédegylet alapszabálya bizonyítja, hogy a honvédek és rajtuk keresztül 1848 szellemiségének „törvényes úton és módon" történő elismertetését célozták meg.

11 A legalitás nem volt hosszú életű, még ugyanebben az évben betiltották az egyleteket. Legális újraalakításukra 1867-ben került sor, ekkor azonban már csak segélyegyesületek. A politikai hangulat változásával az adományokból származó pénzalapjuk fokozatosan csökken, így a segélyezési feladatukat sem tudták ellátni, a mozgalom elhalt. A dualizmus kora Politikai egyesületek 1867 után a Habsburg-ellenes politikai szervezkedés elvesztette jelentőségét, a kiegyezés ellenzéke azonban feltámadt. A politikai csatározások előtérbe kerülése megváltoztatta az egyesületek jellegét, előtérbe kerültek a modern értelemben vett pártok, s ezzel párhuzamosan eltűnt az egyesületek életéből a politizálás. A pártok az egyesületekből fejlődtek ki, úgy, hogy specializálódott az egyesületek feladatköre. Ez az átalakulás azonban hosszú folyamat, így a dualizmus első éveiben a politikai küzdelmek élére az egyesületek álltak. A po11 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 206/őrz., IV.1905/c. 6459/1897., X.201.