Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)
házat kerttel egyetemben emelni és építeni, amihez királyi jóakaró beleegyezésünket és tetszésünket adjuk, sőt engedjük, adományozzuk, átadjuk és ajándékozzuk mások jogának megsértése nélkül, melyről ezen bizonyságlevelünket kiadjuk. Kelt hívünk, nekünk kedves főtisztelendő Acsády Ádám veszprémi püspök, ugyanazon vármegye örökös főispánja, a vasaki Szent Márton apátság apátja, valóságos titkos tanácsosunk, ezen mondott Magyar királyságunk udvari kancellárja keze által, az ausztriai Bécs városunkban, 1728. december 31-én, római uralkodásunk tizennyolcadik, spanyol uralkodásunk huszonhatodik, magyar, cseh és a többi uralkodásunk hasonlóképpen tizennyolcadik esztendejében. Károly sk., Acsády Ádám veszprémi püspök sk., Végh Péter sk." 29 Ezt a királyi adománylevelet b. Meskó Jakab helytartótanácsi tanácsos a helytartóságon 1729. február 24-én kihirdette a következő szöveggel: „Az úr 1729. esztendejének február hó 24. napján a legszentebb császári és királyi felség engedélyező, sőt adományozó levelét a Legfelsőbb Magyar Helytartótanácsban bemutattam, aminek senki nyilvánosan nem mondott ellent, így az elfogadást nyert. B. Meskó Jakab, a gyakran említett helytartótanács tanácsosa és a kancellária igazgatója által." 30 Ugyanezt az oklevelet bemutatta Reviczky János Ferenc szepesi kamarai igazgató Borsod vármegyében 31 és Miskolc városában egyidőben 1729. április 26-án Borsy Mihály vármegyei alispán, a városi bíró, a városi jegyző és mások jelenlétében, melyről a következő bejegyzés olvasható a városi jegyzőkönyben: „Az Uj Várossi puszta Templom helye, penes Collationales Suae Maiestatis sacramentissimae clementer elargitas (ő legszentebb felsége kegyesen adományozott adománylevele szerint), Tekintetes Reviczky János vice Director (aligazgató) uram által, pro reverendis Dominis Patribus minoritis resignaltatott, cum Claustro, et sufficientia ibidem erigendo (a főtisztelendő páter minoritáknak kolostor építésére átadatott)." 32 A vármegyén kelt és Szendrei által közölt kihirdetés szövege pedig ez: „1729. április 26-án, miután összejött a főbíró, az esküdt jegyző és mások, s ezen város szenátusa az itt és a környéken lakozó nemes urakkal egyetemben a tekintetes és nemzetes említett Borsy Mihály úr, ezen nemes vármegye rendes alispánjának házában, a kegyes adománylevelet felolvasva közzé tettem, ami más, a Legfelsőbb Magyar Udvari Kamarában kelt kegyes királyi rendeletek alapján 1728. december 29-én először a nemes magyar kamarához került át29 Átírva a B.-A.-Z. M. Lt. XII. 2. 8. köt. 12r-12v. f. jelzet alatt. Közli BAJAY A. 1895. 7-8. és SZENDREI J. 1904. III. 441-443. A királyi adománylevél latin szövegét lásd az okmánytárban az 5. szám alatt. A minorita levéltárban őrzött eredeti oklevél nyomára a levéltárban nem lehet jutni, így csak másolatban és Bajay Amand latin nyelvű közléséből, amit Szendrei is átvett, lehet ezt a fontos, eredetileg hártyára írt és fátokban lévő függő pecséttel megerősített oklevelet megismerni. 30 SZENDREI J. 1904. III. 443. A királyi adomnylevél latin szövegét lásd az okmánytárban a 6. szám alatt. 31 SZENDREI J. 1904. III. 443. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 2. köt. 142. p.