Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

adásra, ahonnan a nemes szepesi kamarai adminisztrációhoz küldetett le, majd onnan hozzám, hogy a bent mondott egyház romjait mutató helyet környékével egyetemben kijelöljem, amely érintett területet a szerzetes ház és a hozzá való kert viszonyában keletről, délről és északról három nyilvános utca, majd még mindig kelet felől a Pece patakocska dél felé is kanyarodva, noha ez az ága most száraz, határol; így ezen adott kiterjedésben lévő területet a kamarai határozat alapján kihasítani elrendelem, melynek senki sem mondott ellent, sem a bíró, sem a város, noha őfelségéhez eszközölhető lett volna. Kelt a mondott mezővárosban, Miskolcon, a fent írt 1729. április 26-án Revisnyei Reviczky Ferenc János királyi tanácsos, a királyi koronái javak aligazgatója, ezen ügy megbízottja által."

33 A királyi adománylevél és a két kihirdetés másolata megtalálható a B.-A.Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 12r-12v. f. jelzet alatt is. Ezt az oklevelet az Egri Káptalan szintén átírta és jóváhagyó záradékkal látta el, melynek másolata megtalálható a minorita levéltárban a B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 13v-14r. f. jelzet alatt.

34 Reviczky Ferenc János királyi tanácsos, aki az oklevél vármegyei és városi kihirdetését eszközölte és a kimérést végrehajtatta, 1729. május 10-én Kassán kelt felterjesztésében beszámol arról, hogy miként folyt le a beiktatás, majd leírja azt is, hogy a minoriták lemondtak mind a kocsmáltatásról, mind a húskimérésről és más kisebb haszonvételről, s megelégedtek a puszta területtel.

35 Hogy a vármegye és a város most már komolyan vette a királyi rendeletet, mutatja az, hogy Böllér Frigyes a vármegyétől 1729. április 27-én szolgabírót, név szerint Bük Ferencet és esküdtet kér a telek hivatalos kimérésére és átadására, mely kérelmének a vármegye eleget is tett a kérvény hátoldalára került feljegyzés tanúsága szerint.

36 1729. május 7-én kelt levelében az egri püspök, gr. Erdődy Antal Gábor is okleveles hozzájárulását adta a minorita megtelepedéshez, melyben előírta a hit terjesztésének, a prédikálásnak, a tanításnak, a misézésnek kötelezettségét.

37 A minoritáknak átadott területen tizennégy ház állt, amiért a rend 139 magyar forintot fizetett ki kárpótlásként.

38 Az 1730. április 30-án tartott vármegyei becslésről, melynek alkalmával a tizennégy ház értékét felbecsülték, tudjuk, hogy az a minorita atyák, valamint Talján István, Csonthó János, Forray András, Szepessy György és Flalász István nemes tanúk előtt zajlott le Molnár Péter, Molnár Bálint, Molnár János, Molnár István, Simon János és Mact Pál molnárok és ácsok közreműködésével. A becslés eredményeként Gulyás Mihály a házáért nyolc magyar forintot, Fóris Ferenc harminchat magyar forintot, Eöt33 SZENDREI J. 1904. III. 43. A vármegyei kihirdetés latin szövegét lásd az okmánytárba a 7. szám alatt. 34 Az oklevél káptalani átiratának latin szövegét lásd az okmánytárban a 8. szám alatt. 35 Vide: B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 206v-207v. f. 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/f. Mat. XXIII. Fase. IV. nr. 206. 37 Vide: B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 13r. f. A püspöki oklevél latin szövegét lásd az okmánytárban a 9. szám alatt. 38 BAJ A Y A. 1895. 8.