Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

adni, szerencsénket áldozni őfenségéért, de egész a sírig nem hátrálunk. Felsé­gének alázatos és hű alattvalói." 27 A hosszan húzódó peres ügy végleges megoldásában fontos szerepet ját­szott Kelemen Didák volt rendfőnök, aki 1728-ban Auer Lipót akkori rendfő­nökkel Pozsonyba ment a rend megbízásából, hogy az ottani országyűlésen képviseljék a minorita érdekeket. Az országgyűlésen Kelemen Didák olyan ér­vekben gazdag meggyőző szentbeszédet tartott ügyük igaza mellet, s gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök és gr. Károlyi Sándor, Kelemen Didák hű tá­mogatója olyan hathatósan pártfogolták a minoriták kérelmét, hogy azt III. Kár­oly magyar király jóváhagyta, s megengedte, hogy a minoriták megkaphassák a kért területet, igaz, ennek fejében lemondatták a minoritákat minden, korábban az egyházhoz tartozó javadalomról és jogról, s csak a puszta házhellyel kellett a minoritáknak megelégedniük. Az 1728. december 31-én kelt királyi adományle­vél szövege, amit még 1728. december 29-i dátummal megelőz a királyi döntés, ami az ünnepélyes oklevél rendelkező részét tartalmazza rövid formában, 28 a következőképpen szól: „Mi, hatodik Károly, Isten kegyelméből választott min­dig felséges római császár, Németország, Spanyolország, Magyarország, Cseh­ország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stiria, Karintia, Krajna, Luxemburg, Wurtemberg, Théka, Alsó- és Felső Szilézia hercege, Szvévia fejedelme, Habsburg, Tirol, Ferretum, Kiburg és Görc grófja, stb., emlékezetül adjuk jelen levelünk rendjében minden­kinek, akiket illet, hogy mi arra gondot és figyelmet fordítunk, hogy Isten ékes­ségére és nyájasságára az isteni kultusz mindenben jobban felvirágozzon, az igaz római katolikus hit terjedjen és gyarapodjon, s egyre jobban és jobban el­terjedjen és megszilárduljon, ezért a szeráfi Szent Ferenc atya szent rendjének konventuális szerzetesei által fenségünk elé terjesztett kérelmet felkaroljuk az­zal, hogy a Borsod vármegyében lévő Miskolc mezővárosában található boldog­ságos Szűz Mária bizonyos leomlott templomának romjaiba és telkébe a mon­dott szerzetesek a már említett Miskolc mezővárosában az említett helyen a megyés püspök egyetértésével vezettessenek be abból kiindulva, hogy azon a templomot építsék fel és növeljék a katolikusok számát, hiszen nagy szükség van arra, hogy a fent említett Szent Ferenc rendjének kisebb konventuális szer­zetesei részére ez a hely környékével és területével együtt kijelöltessen és az építendő szerzetes ház és a hozzá való kert számára a már sokat mondott szer­zeteseknek kezeibe adasson azzal, hogy ők is adjanak írásbeli bizonyítványt ar­ról, miszerint lemondanak a fent mondott egyházhoz tartozó javakról és jogok­ról, bármiféle címen illetné is az őket; ezen móddal az említett szerzetesek a mezővárosban megtelepedésre bocsájtatnak, s ezt örökösképpen adjuk, ajándé­kozzuk és engedjük, s a mondott rend a már említett Miskolc mezővárosában és az említett helyen név szerint vezettessen be, ahol is nekik lehessen szerzetes 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 2. köt. 117-123. p. A tiltakozó felirat latin szövegét lásd az okmány­tárban a 4. szám alatt. 28 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 206r. f.

Next

/
Thumbnails
Contents