Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

- aki gyakorlatban a főkegyúri jogokat gyakorolta az alap felett - nevezte ki tagjait. Az 1928-ban megújított bizottság pl. az alábbi összetételű volt: elnöke a hercegprímás, előadója: Almássy László országgyűlési képviselő, tagjai a püspöki kar részéről: két érsek, két püspök, tagjai a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről: egy államtitkár, két miniszteri tanácsos, tagjai a katolikus közélet részéről: kilenc fő, egyetemi tanárok, országgyűlési képviselők, közéleti személyiségek.

37 A bizottsághoz rengeteg kérvény, kérelem érkezett minden évben, gyakorlatilag a hercegprímás és a kultuszminiszter véleménye döntött. Mivel az alapok évi zárszámadását, költségvetését rendszeresen publikálták, a közvéleménye figyelemmel kísérhette a döntéseket.

38 A tanulmányi alapból az alábbi intézeteket tartották fenn: teljes egészében: budapesti II. kerületi, dombóvári, jászapáti, mezőkövesdi, miskolci és nyíregyházi; részben: budapesti kegyesrendi, a sátoraljaújhelyi, szombathelyi, tatai és veszprémi gimnáziumokat.

39 Hozzájárult ezen felül a győri, szegedi és esztergomi katolikus tanítóképzők és a budapesti IV. kerületi katolikus tanítóképző fenntartásához. A tanulmányi alap gazdasági, műszaki ügyeit a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik ügyosztálya látta el, a jogi képviselője a közalapítványi ügyigazgatóság volt. (Ez nem tartozott a minisztérium szervezetébe, de önálló hivatalként a kultuszmmiszter felügyelete alatt működött. Nem is az állam tartotta fenn, hanem a képviselt alapok, alapítványok évenkénti hozzájárulása.)

40 A magyar katolikus alap által fenntartott miskolci gimnázium építéstörténetének néhány kérdéséhez A minoriták által Miskolcon 1730-ban létesített iskolában először csak elemi képzés folyt, majd az 1740-es évektől középfokú ismereteket is oktattak.

41 A tanulmányi alap 1776-ban jelenik meg az intézmény életében, amikor Mária Terézia rendeletére a fenntartás terheit átveszi az alap, majd a Ratio Educationis alapján átszervezte működését. A tanítást kisebb-nagyobb szünetekkel a minorita szerzetesek látták el. 1868-ig az iskola neve minorita rendi „algymnasium", majd 1868-től - az Eötvös-féle gimnáziumi tanterv szerint maradt ugyan a négy osztályos felépítés - „kisgymnásium"-má alakul.

42 A fenntartás szempontjából jelentős változás 1886-ban következett be, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium teljesen a saját rendelkezésébe vette, megszün37 Pontosan közli GERGELY 1996: 41. 38 GERGELY 1996: 41. 39 BANGA 1933: 317. 40 MAGYARY 1942: 364. 41 Az iskola történetére vonatkozóan lásd: BAJAY A. A miskolczi kir. kath. gymnasium története Miskolc. 1895. A 400 éves miskolci Földes Ferenc Gimnázium emlékkönyve. Miskolc. 1960. (szerk. Tok Miklós, H. Kovács Mihály). A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve (15601985) szerk. Pápai Sándor, Miskolc, 1985. 42 CSORBA CS. 1989: 26.