Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

tetve az intézmény szerzetesi jellegét, világi igazgatót neveztek ki. Fenntartását kizárólag a tanulmányi alapból fedezték, amit az iskola nevében is kifejezésre jutattak: királyi katholikus gymnásiumként működik tovább. Megkezdődik az intézet fejlesztése, aminek állandó visszahúzó ereje a rendkívül rossz elhelyezési körülménye. A tanári testület többször is kérte a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy fejlessze főgimnáziummá az intézetet és egy új épületet biztosítson számára. Ezek a kérvények azonban (1888-ban, 1892-ben, 1895-ben) mindig eredménytelenek voltak, fedezet hiányra hivatkozva elzárkózott a minisztérium a kérés teljesítésétől.

43 Pedig dr. Kalmarik János miniszteri tanácsos 1891-ben meglátogatta az iskolát, és meggyőződött róla, hogy a testületnek a mmisztériumhoz írt jelentései nem túloznak. „A tantermek . . . egy tő l-egyig sötét, alacsony, bolthajtásos pinczeszerű helyiségek, melyekben a tanárok és tanulók szemeiket és egészségüket pár óra alatt teljesen tönkretehetik. Padozatuk sokkal mélyebben fekszik, mint az utczai kövezet. A folyosó szűk és alacsony . . . Az intézetben továbbá sem tornacsarnok, sem különálló igazgatói iroda nincs, az irattár a tanári szobában van elhelyezve, a hol azon felül még a rajzszertár kapott helyet. . Z'

44 Bár az iskola kérelmeit rendre elutasította a minisztérium, már a századfordulón napirenden volt a gimnázium helyzete. 1899-ben a számvevőség előterjesztett egy jelentést a miniszternek a kisgimnázium állapotáról és feltárta a lehetséges megoldásokat.

45 A számvevőség leszögezte, hogy akár amellett dönt a minisztérium, hogy algimnáziumként működteti tovább, akár főgimnáziummá fejleszti, az új épület biztosítását nem lehet tovább halasztani. Felvetette e tervezet, hogy megfontolandó: érdemes-e továbbra a tanulmányi alap fenntartásában hagyni vagy inkább - a pozsonyi katolikus gimnázium példáját hozva - célszerűbb lenne a teljes állami kezelés. Az alap pénzügyi helyzetére tekintettel ez utóbbi mellett érvelt inkább. Statisztikai adatokkal támasztotta alá az iskola fenntartásának szükségességét. Az utolsó öt év adatait figyelembe véve (1894/95. tanévtől) évi 4,8%-os gyarapodást állapított meg a tanulói létszámban. Felhívta viszont egy fontos problémára a miniszter figyelmét. Az új épület lehetséges elhelyezéséül szolgáló telkek tulajdonviszonyainak rendezetlenségére. Az előzetes felmérései szerint a jelenleg az iskola által használt telkek egy része pl. a diósgyőri koronauradalom nevén van telekkönyvezve. A számvevőségi jelentés után nyilvánvalóvá vált az új iskola megépítésének szükségessége és a minisztérium folyamatosan megkezdte ennek előkészítését. Mindenekelőtt megbízták az iskola igazgatóját, Polgár Györgyöt a szükséges telekkönyvi iratok beszerzésével. Néhány birtokrész megvétele nem jelentett semmi problémát (a minoritáktól, özv. Paulikovits Pálnétól), ezekkel meg is kötötték a szabályos adásvételi szerződéseket tanulmányi alap javára 43 BAJAY 1895: 28-29. 44 BAJAY 1895: 28-29. 45 MOL. VKM. Lev. K. 500. 1917-12-122480.