Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

tuszminisztere készített egy törvénytervezetet erről.

17 A kilenc szakaszból álló tervezet továbbra sem oldotta meg a jogi problémákat. Bár elismeri a kérdéses alapok katolikus jellegét, teljes állami kezelésbe vételüket tervezi mégpedig oly módon, hogy formális maradt volna a királyi főkegyúri jog a széles körű miniszteri rendelkezés mellett. A tervezet végül is nem került az országgyűlés elé. Viták a századfordulón és a Horthy-korszakban a jogi szakirodalomban a tanulmányi alapról A századfordulón kezdődtek, majd az 1920-30-as években újból fellángoltak az alapok, alapítványok jogértelmezése körüli viták a jogászok között.

18 Ebből az igen szerteágazó, terjedelmes anyagból csak egy-két meghatározóbb, jellemzőbb véleményt érdemes kiemelni a tanulmányi alap megítélésével kapcsolatban. Növelte a vitás kérdések sorát az 1920-tól megjelenő kormányzói rendszer, ami az alapok, így a tanulmányi alap feletti főfelügyelet kérdését bonyolította. A magyar közjogi felfogás szerint ugyanis a megkoronázott király nemléte idején a főkegyúri jog „gyakorlása szünetel", de el nem enyészik. A kormányzói jogkörbe, annak többszöri megújítása esetén sem tartozott bele a főkegyúri jog. Csorba Ferenc, a kérdés egyik legismertebb szakértője több munkájában próbálta igazolni az alapok eredendően katolikus jellegét és a korabeli jogi szabályozási káoszt.

19 Abból indult ki, hogy bár az alapítólevelekben „országos alapoknak" nevezték és a felekezeti jelleg sehol nem jutott kifejezésre, de az alapítás idején az állam tisztán katolikus jellegű volt és éppen e jelleg erősítésével akarták szolgálni az alapok, így a tanulmányi alap is, az államot.

20 Hiába nem szerepel a katolikus jelző az intézet címében („királyi akadémia, gimnázium") rendjüket a Ratio Educationis szabályozta, ami egyértelműen kifejezésre juttatta az intézetek katolikus jellegét (pl. királyi rendelet tette kötelezővé a szent misét, a szent gyónást az intézetekben, az egyházi jogot nem külön tárgyként, hanem mint a hazai jog természetes részét kellett tanítani).

21 Jogi káoszt látott az 1920-as években a tanulmányi alap kezelésében, hiszen: „Törvényileg eltiltatván a királyi kegyúri jogok gyakorlásától, a kormányzó . . . szigorúan tartózkodik attól, hogy a tanulmányi. . . alap költségvetését és zárszámadását jóváhagyja vagy e kezelésre bármi ingerenciát vegyen. És így - aminek talán semmiféle adminisztrációban nincs mása - a kultuszminiszter e rendelkezése alatt álló alapok költ17 CSIZMADIA 1966:189. 18 Galambos Sándor ismerteti a vitákat. GALAMBOS 1996: 19-25. » CSORBA 1929, CSORBA F. A királyi kegyúri jog igaz volta 1930, CSORBA F. Alapítványaink és a legfelsőbb felügyeleti jog. 1889. 20 CSORBA F. 1929: 55. 21 CSORBA F. 1929: 57.