Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

ségvetését és zárszámadását, nemcsak hogy maga készíti, de azokat maga is hagyja jóvá."

22 Végső soron hasonló megállapításra jutott a tanulmányi alap katolikus jellegét illetően Krüger Ferenc is

23 (aki egyébként más, az alapítványozás jogi kérdéseit illetően élesen bírálta Csorba Ferencet). Krüger az alábbiakban öszszegzi véleményét a tanulmányi alap kezeléséről: „Sehol, semminő törvény nem mondja ki, nem is mondhatná erőszak nélkül, hogy ezek a katholikus vagy bárminő más katholikus alapítványok a kormány kezelése alatt álljanak. A parlamenti kormány mellett ezek az állandó katholikus rendeltetésű alapítványok a pártviszonyok szerint alakuló kormány kezelése alatt csak más szervezet hiányában állhatnak, addig míg e célra más, megfelelő közeg állíttatik. Ez a megfelelő közeg pedig csak a katholikus autonómia keretében megszabandó szervezet lehet, melynek az összes katholikus közalapítványok, tehát a vallás- és tanulmányi alapítványok, valamint az egyetemi alapok is alárendelendők."

24 A tanulmányi alap a két világháború között változatlan, a dualizmus idején kialakult szervezeti keretben működött 1948. évi megszűnéséig.

25 A tanulmányi alap vagyona és gazdálkodása Az 1780. évi adománylevélben (alapító oklevélben) Mária Terézia jelentős ingatlanokat adományozott az alapnak:

26 a túróci prépostság uradalmait, a bozóki prépostság javait, a mislei prépostságot, libényi apátság egyrészét, a veszprémvölgyi apácák monostorát, a pornói apátságot, a szkaldai apátságot, Kisfaludi községet és szeghi pusztát Zemplénben, Mochnya és Kajáta községeket Sárosban, Szt. Agosta pusztát Fejérben, Tokajban egy házat, Hétszöllő és Kanducs szöllőhegyek, Tályán Istenhegy nevű szöllőt, Hodusfalván réteket. Az 1872. évi zárszámadás szerint az alap tiszta vagyona 6.615,341 frt tőkéből, 2.642„892 frt ingatlanból áll, mely magában foglalta az alapítvány által 1870-ben vásárolt nagyváradi tápintézetet is. így összesen 9.258,233 frt volt az alapítványi vagyon.

27 A jelentős birtokok ellenére az alap évről évre állandó deficittel működött, ezért 1868-ig állami támogatást kapott. 1868-ban az állami költségvetés megbírálására kiküldött állandó bizottság javaslatára megszüntették ezt a támogatást.

28 Később Ferenc József az állandó deficit miatt elrendelte, hogy három egyházi javadalom (a kaposfői prépostság, a lakócsai és telki apátság) jö22 CSORBA F. 1929: 71. 23 KRÜGER 1916: 49-50. 24 KRÜGER 1916: 77. 25 A tanulmányi alapot az 1948:33. tc. szüntette meg. 2b HEINRICH-KÁRMÁN 1875: 42. 27 HEINRICH-KÁRMÁN 1875: 41. 28 CSIZMADIA 1966: 192.