Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

kezelésükbe került birtokoknak csak a jövedelmeit kapták meg a kijelölt célokra, még maga a vagyon állami tulajdonban maradt. (Ezt az 1609:8. tc. és az 1687:20. tc.-vel támasztották alá.) Ha ennek ellenére a jezsuiták tulajdonjogot nyertek volna mégis e vagyonokra - folytatta a jelentés - a rend megszüntetésével az államra szálltak volna ismét ezek, amit Mária Terézia alapítólevelében törvényesen alátámasztott az 1548:12. tc.-re hivatkozván.

12 Az albizottság így egyértelműen állami tulajdonnak ítélte az alap vagyonát. Hasonló szellemben foglalt állást a másik két kérdés esetében is, amikor egyértelműen országos természetűnek vagyis közalapnak minősítette az alapító dokumentumok szerint, melyeket mindig is országos tanügyi és közművelődési célokra kellett fordítani. Az országgyűlési bizottság megkeresésére a közalapítványi királyi ügyigazgatóság is elvégezte a saját felmérését, melyet Hamar Pál ügyigazgató 1875ben terjesztett a képviselőház elé. Az ő véleménye az volt, hogy a tanulmányi alapot kizárólag katolikusok részére létesítették. A képviselőházban 1880-ban újabb bizottság felállítását határozták el a kérdés eldöntésére. Az ügy előadója akkor Apáthy István egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. A bizottság két jelentést ismertetett az országgyűléssel: 1881. január 12-én a tanulmányi alap eredetéről, 1882. november 8-án a tanulmányi alap jogi természetéről szólót.

13 Apáthy arra végkövetkeztetésre jutott, hogy a fenti alap egyértelműen és kizárólagosan katolikusnak tekinthető. „Mária Terézia intézkedéseinek és a rákövetkező eseményeknek érintésével bebizonyítja, hogy e javak katholikus jellegén semminő változás ezután sem történt, a tanulmányi alapot képező birtokok 1548 óta napjainkig, tehát annyi évszázad óta másra mint katolikus célokra soha nem fordítattak."

14 Ezzel szemben akkor és a későbbiekben is a liberális, protestáns álláspont azt fogalmazta meg, hogy „midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett, az országnak minden lakosai ugyanazon egy vallást követték . . . idő jártával eme viszony megváltozott",

15 az ország lakosai vallásilag megoszlottak, míg a birtok egy felekezetnek maradt. „Ez állapot sem az igazsággal sem a méltányossággal nem egyeztethető meg", ezek „egyaránt követelik, hogy a nemzet közös tulajdonából az összes nemzet közös javára tett alapítványoknak jótéteményeiben az összes nemzet részesítessék."

16 A kérdést nem döntötték el az országgyűléseken. Tisza Kálmán és kormánya nem akart további vitát, a tanulmányi alap továbbra is a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése és felügyelete alatt működött. Legközelebb a századforduló után került újból napirendre az alapok törvényi szabályozása. 1906-ban Lukács György, a darabont kormány kul12 HEINRICH 1875: 41-44. 13 KRÜGER 1916: 48. 14 KRÜGER 1916: 49. 15 CSIZMADIA 1966: 192. 16 CSIZMADIA 1966:191.