Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

míg a magyarországi kegyes alapítványok és jelesen a megnevezett alapok jövő kezelése iránt a törvényhozás útján végleges intézkedés fogna tétetni . . ."

9 Természetesen ez nem csorbította a miniszteri kezelés tényét, aminek jogi alapja az 1848:3. tc. volt. Az alapok kezelésének részleteit, az ellenőrző bizottság hatáskörét pontosan szabályozták országos törvényekkel. Az „időleges" bizottságot, amely ilyen formában végig fennmaradt, először évente, majd három évenként választották újra. Az 1868:54. tc. pedig kimondta, hogy a tanulmányi alapot jogi ügyekben a közalapítványi ügyigazgatóság képviseli. Viták a tanulmányi alap jellege, természete körül A tanulmányi alap jellege körül állandó viták folytak a dualizmus idején. Az országgyűléseken, a korabeli sajtóban, a jogi szakirodalomban egyaránt megtalálhatjuk ezeknek a nyomait. A protestánsok, a liberális katolikusok egy része arra hivatkozott, hogy az alap jórészt állami javakból keletkezett így a bevett egyházak iskolai szükségleteit is arányosan ki kell elégíteni ebből a vagyonból. Ebből következően nem fogadták el az alap katolikus jellegét, ezzel szemben a katolikusok szerint ez kizárólag egyházi vagyon, csak katolikus oktatási célokra lehet felhasználni.

10 Több kísérlet is történt, hogy a törvényhozásban tisztázzák az alapok, így a tanulmányi alap, jogi természetét. Már az 1870. évi országgyűlés bizottságot küldött ki a kérdés tisztázására. A bizottság három albizottságra oszlott, melyből az első a vallásalap, a második a tanulmányi alap, a harmadik a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt álló egyéb alapokat vizsgálta. A második bizottság, melynek Horváth Mihály volt az elnöke, Hoffmann Pál és Horánszky Nándor bizottsági tagjai, terjedelmes jelentést készítettek e tárgyról.

11 A jelentés alaposan elemzi az alapító-oklevélben foglaltakat, majd három megválaszolandó kérdéskört emel ki: 1. Kinek a tulajdonát képezték az adományozott javak az alapítás idején? 2. Az alapítás az országos vagy csak a felekezeti tanügy előmozdítására történt-e? 3. Országos alapot képeztek-e vagy csak a katolikus tanügy érdekében használhatók fel? Az első kérdésre a válaszuk az volt, hogy céltalan kutatni az eredeti birtokost, mert ekkor a jezsuitáknál nem lehetne megállni, a honfoglalásig kell visszamenni. Ideáig visszanyúlva ugyanis kimutathatónak vélték, hogy a kérdéses javak az egykori várjavakkal hasonló természetűek, vagyis szintén állami eredetűek. Az 1548:12. tc. szerint amúgy is - vélte az albizottság - a jezsuiták a 9 MÁRKUS F. 1898:169. 10 CSIZMADIA 1966: 191. 11 HEINRICH-KÁRMÁN 1875: 41-44.