Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Horváth Rita: A Borsod vármegyei görög kereskedők összeírása

A BORSOD VÁRMEGYEI GÖRÖG KERESKEDŐK ÖSSZEÍRÁSA HORVÁTH RITA 1769. április 5-én Mária Terézia elrendelte a Magyarországi görög kereskedők összeírását, melyet 1770 április-májusában hat Borsod vármegyei helységben is végrehajtottak, és a vármegyei tisztviselők által készített összeírást idősebb Kubinyi László és Leöchey Zsigmond vármegyei küldöttek és táblabírák hitelesítették kézjegyükkel. Ez az összeírás hatvannyolc személy adatait tartalmazza Miskolc, Mmdszent, Szendrő, Sajószentpéter, Sajószöged és Ónod területéről. Az összeírás előzményei Mindenekelőtt a „görög" szó jelentését lenne szükséges megmagyarázni. A XVII-XVIII. században ez a kifejezés nem nemzetiségi, hanem vallási hovatartozást jelölt, mégpedig a katolikus egyházzal nem egyesült ortodox egyházhoz tartozó személyeket, akik lehettek szerbek, románok, albánok, görögök, vagy pedig tévesen, örmények is.

1 Konkrétan azokról, a Balkánról bevándorolt kereskedő elemekről van szó, akik a Török Birodalom fennhatósága alól a Magyar Királyság területére rövidebb-hosszabb időre bejöttek és egy részük idővel véglegesen is megtelepedett. Fontos szerepet játszottak a magyar kereskedelemben és társadalmi fejlődésben, mivel a török hódoltság alól felszabadult Magyarországon hiányoztak a szabadon mozog, némi tőkével rendelkező, pénzt és árucikkeket forgató, „vállalkozó" elemek.

2 A magyarországi görög kereskedelem története A török hódítás a XVI. században alapvetően megváltoztatta a magyarországi kereskedelmi viszonyokat. A három részre szakadt ország kereskedelmének iránya is többfelé szakadt. A Habsburg-uralom alatt álló királyi Magyaror1 Vö. THALLÓCZY LAJOS: A keleti kereskedelem története Magyarországon. Budapest, 1882. (a továbbiakban: Thallóczy) 117. o. 2 Vö. Magyarország története IV/2. 1686-1799. Szerk. EMBER GYŐZÖ-HECKENAST GUSZTÁV Budapest, 1989. 912-914. o.